Wittgenstein: Tractatus

Ludwig Wittgenstein: Logikai-filozófiai értekezés (TRACTATUS LOGICO-PHILOSOPHICUS)

Barátom, David H. Pinsent emlékének
„és mindazt, mit tud az ember, s nemcsak üres zaj a fülben, három szóban lehet elmondani.” Kürnberger

1\|2\|3\|4\|5\|6	magyar szöveg	Tractatus: fogalommutató PhI \| Tractatus:

A világ mindaz, aminek esete fennáll.*

A kimondhatatlan	^4.115, ^6.522
Akarat	^5.1362, ^5.631, ^6.373, ^6.374, ^6.423, ^6.43
Alapfogalmak	^4.12721
Alapjelek
a logikáé
a logika egyedüli alapjele	^5.472
bevezetésük	^5.45, ^5.451
igazolni kell létüket	^5.45
mint a jelek kombinációinak legáltalánosabb formái	^5.46
a nevek mint alapjelek	^3.26
hogyan világítjuk meg jelentésüket	^3.263
más módon jelölnek mint a nem-alapjelek	^3.261
megvilágításuk	^3.263
Akaratszabadság	^5.1362
Analitikus kijelentések	^6.11
Anyagi tulajdonság	^2.0231
A priori
a geometria a prioritása	^6.35
a logika a prioritása	^5.4731
a logikai forma lehetősége mint a priori	^6.33
betekintések a tudomány tételeinek formájába	^6.3211, ^6.33, ^6.34
és az elemi kijelentések	^5.55, ^5.5571
igaz gondolat ismérve	^3.04, ^3.05
minden következtetés a priori	^5.133
mindig tisztán logikai valaminek bizonyul	^6.3211
nincsenek a priori igaz képek	^2.224, ^2.225
tapasztalatunk egyetlen része sem a priori	^5.634
Argumentum
a függvény nem lehet önmaga argumentuma	^3.333
és az általánosság jelölése	^4.0411
Azonosság
a jelpéldányok azonossága	^3.203
hogyan fejezzük ki	^5.53, ^5.531, ^5.532, ^5.5321
nem állítható	^6.2322
nem tárgyak közti viszony	^5.5301
nem tulajdonság	^5.473
Russell azonosság-meghatározásának bírálata	^5.5302
Azonosságjel
jelentése	^4.241
nélkülözhető	^5.533, ^6.232
Állítás
és a kijelentés értelme,	^4.064
és logikai következtetés	^5.124, ^5.1241
felbontása	^2.0201, ^3.201, ^3.25, ^4.221
mint kettős tagadás	^6.231
Általánosság
fogalma az igazságfüggvénytől elválasztva	^5.521
hogyan mutatkozik meg	^5.1311
jele argumentumként szerepel	^5.523
jelölése konstansokat emel ki	^5.522
jelölése prototípust tartalmaz	^3.24, ^5.522
lényegi	^6.031
szimbolikus kifejezése	^4.0411
véletlenszerű	^6.031, ^6.1232
Belső hasonlóság	^4.0141
Belső tulajdonságok, lásd még Formális tulajdonságok
meghatározásuk	^4.123
a lehetséges tényállás belső tulajdonságai	^4.124
a kijelentések a valóságot belső tulajdonságai szerint írják le	^4.023
a kijelentések belső tulajdonságai	^4.124
a tárgyak belső tulajdonságai	^2.01231, ^4.122, ^4.123
a tények belső tulajdonságai	^4.122, ^4.1221
érvényességük megmutatkozik	^4.122
és a struktúra	^4.122
és a tárgyak ismerete	^2.01231
és vonások	^4.1221
Belső viszonyok
a kijelentések szerkezetei között	^5.2
a műveletekkel egyenértékűek	^5.232
és a formasor meghatározása	^4.1252
és a komplexusról szóló kijelentés	^3.24
és külső viszonyok	^4.122, ^4.1251
és leképzés	^4.014
és logikai következés	^5.131
kifejezésük	^4.122, ^5.21
mint a struktúrák viszonya	^4.122
Bizonyítás
a 2 X 2 bizonyítása	^6.241
értelemmel bíró kijelentés bizonyítása, szembeállítva a logikai bizonyítással	^6.1263
logikában, mechanikus segédeszköz	^6.1263
Bizonyosság
és a valószínűségelmélet	^4.464
mint a tautológia igazsága	^4.464, ^5.525
mint a valószínűség egyik határesete	^5.152
Darwini elmélet	^4.1122
Dinamikus modellek	^4.04
Dolgok, lásd Tárgyak
Dualizmus	^4.128
Egyenletek
mint a helyettesíthetőség kifejezői	^6.24
nem szükségesek a jelentésazonosság kifejezéséhez	^6.232
szempontot jellemeznek	^6.2323
Elemi kijelentések
a kijelentések igazságargumentumai	^5.01
és a kijelentések	^4.4, ^4.51, ^4.52, ⁵, ^5.01
és a világ teljes leírása	^4.26
fogalmunk van róluk	^5.555
fontosságuk	^4.411
formáiknak nincs hierarchiájuk	^5.556
ha adva vannak, az összes adva van	^5.524
jelölésük	^4.24
lehetséges formáik	^5.55
létezésük tisztán logikai alapokból következik	^5.5562
logikailag függetlenek	^5.134
logikai összegük	^6.3751
nem lehet a priori megadni őket	^5.5571
nem mondhatnak ellent egymásnak	^4.211
nevekből állnak	^4.22, ^4.221, ^4.23, ^5.55
önmaguk igazságfüggvényei	⁵
összességük	^5.5262
összetételük nem adható meg	^5.55
tartalmazzák az összes logikai műveletet	^5.47
viszonyuk a tautológiához és az ellentmondáshoz	^5.3751
viszonyuk a körülményekhez	^4.21, ^4.25
Elgondolható
a filozófia által elhatárolva	^4.114
azaz képet alkothatunk róla	^3.001
és a törvényszerű összefüggések	^6.361
mint lehetséges	^3.02
Ellentmondás, lásd még Tagadás
meghatározása	^4.46
és a tautológia	^6.12, ^6.1201, ^6.1202
jelkapcsolatok határesete	^4.466
mint a kijelentések külső határa	^5.143
nem a valóság képe	^4.462
nem értelmetlen	^4.4611
nem mond semmit	^4.461
Eset
és a szubsztancia	^2.024
és a tény	²
és a világ	¹
mint a körülmények megléte	²
Esztétika	^6.421
Etika	^6.42, ^6.421, ⁶⁴²²
Élet problémája	^6.52, ^6.521
Én, lásd még Szubjektum	^5.63, ^5.634, ^5.641
Értelem
a jeleké	^5.4732
a képé	^2.221, ^2.222
a kijelentésé
meghatározása	^4.031, ^4.2
a kijelentés értelmében előforduló tárgyak	^4.1211
a kijelentés mutatja értelmét	^4.022
az állítás nem kölcsönözhet értelmet a kijelentésnek	^4.064
csakis tények által fejezhető ki	^3.142
és a jelentés	^5.4733
és a lényegi vonások	^3.34, ^3.341
és a tagadás	^4.0621, ^5.2341
és a vetítési módszer	^3.11
és a körülmények fennállásának vagy fenn nem állásának lehetőségei	^4.2
és kifejezés	^3.31
és logikai következés	^5.122
kifejezése a kijelentésjelben	^3.1431, ^5.1431
kifejezése csak formáját tartalmazza	^3.13
meghatározottságának posztulátuma	^3.23
nem igényel magyarázatot	^4.02, ^4.021
szubsztanciát tételez fel	^2.0211
tényéktől független	^4.061
újat hogyan közlünk	^4.03
a világé	^6.41
az életé	^6.521
az igazságfüggvényeké	^5.2341
csak a kijelentéseknek van	^3.3
Értelemnélküli
a következtetés törvényei értelemnélküliek	^5.132
a tautológia és az ellentmondás értelemnélküli	^4.461
más, mint az értelmetlen	^4.461, ^4.4611
példái	^5.1362
Értelmetlenség, értelmetlen
és a filozófia	^4.003
és a szkepticizmus	^6.51
és értelemnélküli különbsége	^4.461, ^4.4611
nem lehet ítéletet mondani róla	^5.5422
példái	^4.1272, ^4.1274, ^5.5303, ^5.5351
Érték	^6.4, ^6.41
Fennállás
a körülmények fennállása	², ^2.11, ^4.1
Filozófia
a gondolhatót határolja el	^4.114
a lehetőség fontossága a filozófiában	^3.3421
a pszichológiával való összezavarás veszélye	^4.1121
célja és eredménye	^4.112
és a darwini elmélet	^4.1122
és a kifejezések használatának vizsgálata	^6.211
és a természettudomány	^4.111, ^4.113
helyes módszere	^6.53
jelzi a kimondhatatlant	^4.115
lényegében magyarázatokból áll	^4.112
mint a „nyelv kritikája”	^4.0031
nincs közelebbi rokonságban a pszichológiával	^4.1121
telve súlyos tévedéssel	^3.324
tevékenység, nem tanítás	^4.112
többnyire értelmetlen kijelentésekből áll	^4.003
Fizikai törvények	^3.0321, ^6.3431
Fordítás
és meghatározás	^3.343
és vetítés	^4.0141
nyelvek, szimbolikák között	^3.343, ^4.025
Forma, lásd még Lehetőség, Logikai forma, Leképezési forma
a kifejezés és formája	^3.31
a valóság formája	^2.18
a változó értékeinek formája	^4.1271
a világ formája tárgyakból áll	^2.022, ^2.023, ^2.026
az értelem formája	^3.13
és a művelet	^5.241
és a szerkezet lehetősége	^2.033
és a szubsztancia	^2.0231, ^2.025
és tulajdonság	^4.1241
tárgyak formája	^2.0141, ^2.0251
Formasor
meghatározása	^4.1252
általános tagjának kifejezése	^4.1273, ^5.2522
igazságfüggvények formasora	^5.1
példa	^4.45
tagról tagra való előrehaladás a formasorban	^5.252
Formális fogalom
meghatározása	^4.126
a létezésével kapcsolatos kérdések felvetése értelmetlen	^4.1272, ^4.1274
eleve megadva a tárggyal, amelyre vonatkozik	^4.12721
ismertetőjegyei	^4.126
példái	^4.1272
szembeállítva a „tulajdonképpeni” fogalommal	^4.126
változók által kifejezve	^4.126, ^4.127, ^4.1271, ^4.1272
Formális törvény mint formasort meghatározó	^5.501
Formális tulajdonságok
és a szimbólum vonásai	^4.126
és belső tulajdonságok	^4.122
kijelentéseké	^6.122
magyarázatuk	^4.122
nem fejezhetők ki függvények által	^4.126
nyelvé	^6.12
Frege	^3.143, ^3.318, ^3.325, ^4.063, ^4.1272, ^4.1273, ^4.4431, ^5.02, ^5.132, ^5.42, ^5.451, ^5.4733, ^5.521, ^6.1271, ^6.232
Függvény, lásd még Igazságfüggvény
a kijelentés a kifejezések függvénye	^3.318
az elemi kijelentés a nevek függvénye	^4.24
és összetétel	^5.47
más, mint a művelet	^5.25, ^5.251
nem ábrázolhat formális fogalmat	^4.126
nem lehet saját maga argumentuma	^3.333, ^5.251
„Függvény”
formális fogalom	^4.1273
Geometria	^3.032, ^6.35
Geometriai hely	^3.411
Gondolat
meghatározása	⁴
a priori igaz gondolat	^3.04, ^3.05
álruhába öltöztetve a nyelv által	^4.002
és a matematikai kijelentések	^6.21
és a világ képe	^3.01
formája	^3.002
hogyan fejeződik ki kijelentésekben	^3.1, ^3.2
mint alkalmazott kijelentésjel	^3.5
mint logikai kép	³
mint vetítési módszer	^3.11
tartalmazza a tényállás lehetőségét	^3.02
Gyakoriság
az események előfordulásának	^5.154
Halál	^6.431, ^6.4311
Halhatatlanság	^6.4312
Hasonlóság	^4.015
Hertz	^4.04, ^6.361
Hieroglifa-írás	^4.016
Idealisták	^4.0412
Idő
a tárgyak formája	^2.0251
folyása	^6.3611
időbeli tárgyak nem gondolhatok el az időn kívül	^2.0121
Igazság
a képé	^2.21, ^2.22, ^2.222, ^2.223, ^2.224, ^2.225
a logikai kijelentéseké	^6.113
a priori igaz gondolat	^3.04, ^3.05
és hamisság nem egyenjogú viszonyok	^4.061
fogalmának magyarázata	^4.063
Frege igazságfelfogásának bírálata	^4.431
kapcsolata a kijelentés képszerűségével	^4.06
nem tulajdonság	^6.111
Igazságalapok
meghatározásuk	^5.101
és logikai következés	^5.11, ^5.12, ^5.121
mint a valószínűség mértéke	^5.15, ^5.151
Igazságargumentumok	^5.01
Igazságfeltételek
a kijelentések igazságfeltételei és az elemi kijelentések igazságlehetőségei	^4.41, ^4.431
a kijelentés saját igazságfeltételeinek kifejezése	^4.431
csoportjai	^4.45
és a tények mozgástere	^4.463
kifejezésük	^4.43, ^4.442
Igazságfüggvények
általános formájuk	⁶
és a „minden” fogalma	^5.521
és igazságműveletek	^5.234, ^5.3, ^5.41
jelölésük	^3.3441
két változó igazságfüggvényeinek sémája	^5.101
minden kijelentés az elemi kijelentések igazságfüggvénye	⁵
mint az együttes tagadás alkalmazásának eredményei	^5.5
mint műveletek eredményei	^5.234, ^5.5
nem materiális függvények	^5.44
sorba rendezhetők	^5.1
Igazságlehetőségek
meghatározásuk	^4.3
a kijelentés megegyezése az elemi kijelentések igazságlehetőségeivel	^4.42, ^4.43
elemi kijelentések kombinációinak igazságlehetőségei	^4.28
és a kijelentésjel	^4.44
jelölésük	^4.31
Igazságműveletek
meghatározásuk	^5.234
és az általános kijelentésforma	^5.54
és igazságfüggvények	^5.234, ^5.3, ^5.32, ^5.41
Index, a névé
magyarázata	^5.02
összetévesztése az argumentummal	^5.02
Indukció
csakis pszichológiai alapja van	^6.3631
mint az egyszerűség feltételezése	^6.363
Indukció törvénye
nem a priori	^6.31
nem logikai törvény	^6.31
Ismeretelmélet	^4.1121
Isten	^3.031, ^5.123, ^6.372, ^6.432
Jel, lásd még Kijelentésjel
a komplexus jele	^3.3442
egyszerű jelek	^3.201, ^3.202, ^3.21, ^4.026
értelmes használata, alkalmazása	^3.262, ^3.326, ^3.327, ^3.328
és Occam tétele	^3.328, ^5.47321
és szimbólum	^3.11, ^3.32, ^3.321, ^3.323, ^3.325, ^3.326, ^5.4733
és tárgy	^4.0312, ^4.126
hogyan határoz meg logikai formát	^3.327
jelpéldányok azonossága	^3.203
lehetséges jelek	^5.473
nem vehet fel hibás értelmet	^5.4732
összetett jelek	^3.1432
Jelek egyenértékűsége	^5.47321
Jelentés
a jel jelentése	^3.328, ^3.33, ^3.333, ^4.026, ^6.53
a kifejezés jelentése	^3.314, ^6.232, ^6.2322
a kijelentés alkotórészének jelentése	^5.4733
a nevek jelentése	^3.203, ^3.3, ^6.124
a szimbólumok jelentése	^3.317
az alapjelek jelentése	^3.263
Jelölés, lásd még Nyelv
hogyan ad általános felvilágosítást	^3.3441
lényege	^3.342
önkényes volta	^3.342
Jelölésmód	^3.322, ^3.3421, ^4.0411
Jelrendszer	^5.475
Jobb és bal kéz kanti problémája	^6.36111
Jövő	^6.36311
Képek
ábrázolási formájuk	^2.174
a kijelentések mint képek	^4.01, ^4.011, ^4.012, ^4.021
a valósággal kell összehasonlítani őket	^2.223
a valóság modelljei	^2.12, ^4.01
értelmük	^2.221, ^2.222
és a logikai tér	^2.11, ^2.202
és a tárgyak	^2.13, ^2.131, ^2.15, ^2.151, ^2.1514
és a tényállás	^2.11, ^2.201, ^2.202, ^2.203
hogyan kapcsolódnak a valósághoz	^2.151, ^2.1511, ^2.1512, ^2.1521, ^2.155, ^2.17, ^2.201, ^2.21
igazságuk	^2.21, ^2.22, ^2.222, ^2.223, ^2.224, ^2.225
lehetőségük feltételezi a szubsztanciát	^2.0212
leképezési formájuk	^2.15, ^2.17, ^2.172, ^2.181, ^2.22
leképezési viszonyt foglalnak magukban	^2.1513, ^4.014
logikai képek
meghatározásuk	^2.181
és a világ	^2.19
kép és logikai kép	^2.181, ^2.182
kijelentések mint logikai képek	^4.03
mint gondolatok	³
mi alkotjuk őket	^2.1
mint tények	^2.14, ^2.141, ^2.16
valami azonos bennük a leképezettel	^2.16, ^2.161, ^2.17, ^2.18, ^2.2, ^4.014, ^4.0141
Kifejezés, lásd még Szimbólum
meghatározása	^3.31
a kijelentés a függvényük	^3.318
a kijelentések egy osztályának ismertetőjegye	^3.311, ^3.312
a változó ábrázolja	^3.313
csak a kijelentésben van értelme	^3.314
és egyenlet	^6.23, ^6.2323
formát és tartalmat jelöl meg	^3.34
kifejezések jelentésazonossága	^6.2322, ^6.2323
logikai formája	^6.23
Kijelentés, valószínűségi, lásd még Valószínűség
a kísérlet viszonya a kijelentéshez	^5.154
egysége	^5.155
más kijelentések kivonata	^5.156
nincs különleges tárgya	^5.1511
Kijelentések, lásd még Elemi kijelentések, Kijelentésforma, Kijelentésjel, Logikai kijelentések
a tényállás logikai képei	^4.03, ^4.031, ^4.032, ^4.04
a komplexusokról szóló kijelentések	^2.0201, ^3.24
a nevek tárgyakat képviselnek bennük	^3.22
a valóság képei	^4.021, ^4.06
a valóságot összehasonlítjuk velük	^4.05
az állítás nem kölcsönözhet értelmet a kijelentéseknek	^4.064
az elemi kijelentések igazságlehetőségeivel való egyezésük	^4.4, ^4.42
azt mondják meg, hogy milyen, de azt nem, hogy mi a tárgy	^3.221
általános formájuk	^5.47
áthatják az egész logikai teret	^3.42
elemi kijelentések általánosításai	^4.52
elemi kijelentések igazságfüggvényei	⁵
elemi kijelentésekből következnek	^4.52
elemzésük	^3.201, ^3.25, ^3.3442, ^4.221
ellentmondás kijelentések között	^5.513
értelemmel bíró kijelentések mint gondolatok	⁴
tartalmuk	^3.13
értelmük	^2.0211, ^3.11, ^3.1431, ^3.3, ^3.34, ^4.022, ^4.027, ^4.03, ^4.061, ^4.064, ^4.2
és a gondolat	^3.1, ^3.12, ^3.2, ^3.5, ⁴, ^4.01
és a kijelentésjel	^3.12, ^3.34
és a művelet	^6.002
és a szó	^2.0122, ^3.141, ^3.143
és a tautológia	^4.465
és a vetítés	^3.13
fordításuk	^4.025
hamis kijelentések	^4.062
igazságargumentumaik az elemi kijelentések	^5.01
igazságértékük van, mert a valóság képei	^4.06
„igenre” vagy „nemre” határozzák meg a valóságot	^4.023
legáltalánosabb formájuk	^4.5, ⁶
lehetőségük	^4.0312
lényegi vonásaik	^3.34, ^3.341
logikai formájuk	^4.0031
megértésük	^4.021, ^4.024
mindegyik egy logikai helyet határoz meg	^3.42
mindig teljes képek	^5.156
mint a kifejezések függvényei	^3.318
mint a valóság modelljei	^4.01
mint a körülmények fennállásának vagy fenn nem állásának ábrázolásai	^4.1
mint kifejezések	^3.31
mint tárgyak konfigurációi	^2.0231
mutatják, amit mondanak	^4.022, ^4.461
mutatják értelmüket	^4.022
nem ábrázolhatják a logikai formát	^4.12, ^4.121
nem fejezhetik ki a Magasabbat	^6.42
nem jelölik az igazságértéket	^4.063
nyilakhoz hasonlók	^3.144
összességük	^4.001
összetettek	^4.032, ^5.5261
pozitív és negatív kijelentések (p és ~p)	^4.0621, ^4.0641, ^5.5151
pszichológiai kijelentések	^5.541, ^5.542
saját igazságfeltételeiknek kifejezései	^4.431
saját magukról nem állíthatják, hogy igazak	^4.442
saját magukról semmit sem állíthatnak	^3.332
sem nem valószínűek, sem nem valószínűtlenek önmagukban	^5.153
tagoltak	^3.141, ^3.251, ^4.032
tartalmuk	^3.13
teljesen általánosított	^5.526, ^5.5261
körülmények leírásai	^4.023
valamennyi kijelentés egyenértékű	^6.4
véletlen vonásaik	^3.34
Kijelentésforma, általános
meghatározása	^4.5, ^6.
és a kifejezés	^3.311, ^3.312
és az igazságműveletek	^5.54
mint a kijelentés lényege	^5.471, ^5.4711
mint a logika egyedüli alapjele	^5.472
mint egyedüli logikai konstans	^5.47
mint változó	^4.53
Kijelentésjel
meghatározása	^3.12, ^3.14
elemei	^3.14, ^3.2, ^3.201, ^3.21
értelme nem szorul magyarázatra	^4.02
és a gondolat	^3.5
és a kijelentés	^3.12
és a logikai hely	^3.41
igazságmátrix mint kijelentésjel	^4.44, ^4.442
lényege	^3.1431
mint tény	^3.14, ^3.143
nem tartalmazhatja saját magát	^3.332
Kijelentéskapcsolat	^4.221
Kijelentésváltozó
meghatározása	^3.313
bármely változó felfogható kijelentésváltozó gyanánt	^3.314
értékeinek megállapítása	^3.316, ^3.317
formális fogalmat fejez ki	^4.126, ^4.127
Kitevő, műveleté	^6.021
Komplexus
meghatározása	^3.24
a róla szóló állítások felbonthatók	^2.0201
csak leírás útján lehet megadni	^3.24
észlelése	^5.5423
jele	^3.3442
mint formális fogalom	^4.1272
róla szóló kijelentés	^3.24
Körülmények
a dolgok előfordulásának lehetősége a körülményben	^2.012, ^2.0121
a kijelentéshez való viszonyuk	^4.1
elemi kijelentéshez való viszonyuk	^4.21, ^4.25
fennállásuk vagy fenn nem állásuk	^2.06, ^2.201
fennálló körülmények összessége	^2.04, ^2.05
függetlenek egymástól	^2.061, ^2.062, ^4.27
lehetőségük	^2.012, ^2.0124
mint a tárgyak kapcsolatai	^2.01, ^2.0272, ^2.03, ^2.031, ^2.032
összes kombinációjuk fennállhat	^4.27
szerkezetük	^2.032, ^2.034
szükségességük	^4.2211
tényékhez való viszonyuk	², ^2.034
Következés, logikai
és azonosság	^5.141
és kijelentésformák közti viszony	^5.131, ^5.1311
és nyilvánvalóság	^5.1363
és relatív tartalom	^5.14
és struktúra	^5.13
Következtetés
elemi kijelentések között lehetetlen	^5.134, ^5.135, ^5.136, ^5.1361
hamis kijelentésből	^4.023
mint a priori	^5.133
„törvényei” értelmetlenek	^5.132
Köznyelv
kétértelműsége	^3.323
oly bonyolult, mint az emberi szervezet	^4.002
valamennyi kijelentése teljesen rendezett	^5.5563
Külső tulajdonság, lásd még Belső tulajdonság	^2.01231, ^2.0233, ^4.023, ^4.1251
Látótér	^2.0131, ^5.633, ^5.6331, ^6.3751, ^6.4311
Látszatfogalom	^4.1272
kijelentés és dolog mint látszatfogalom	^5.5351
Látszatkijelentések
és az azonosság	^5.534, ^5.535
látszatfogalmak használatából jönnek létre	^4.1272
matematikai kijelentések mint látszatkijelentések	^6.2
Legkisebb hatás törvénye, lásd még Törvény	^6.3211
Lehetőség
a dolgokban	^2.011, ^2.012, ^2.0121, ^2.0122, ^2.0123
a dolgok összefüggésének lehetősége	^2.0121
a tényállás lehetősége	^2.014, ^2.202, ^2.203, ^3.02
hogyan nyilvánul meg	^5.525
a jelölési mód lehetősége	^3.3421
a kijelentések lehetősége	^4.0312
a szerkezet lehetősége	^2.033
a körülmények lehetősége	^2.012, ^2.0124
és az a priori	^3.04
és a leképezés formája	^2.151
és a logika	^2.0121, ^5.473
és a logikai hely	^3.411
és a világ lényege	^3.3421
és elgondolhatóság	^3.02
és kijelentés	^3.13
Leírás
a tényállás leírása	^3.144
a szimbólumok leírása	^3.317
a valóság kijelentés által való leírása	^4.023
a világ leírása	^4.26
fajtái	^5.501
kifejezések leírása	^3.33
kijelentések leírása	^3.317
komplexus leírása	^3.24
lényege	^5.4711
tárgynak leírása	^2.02331, ^4.023
körülménynek kijelentés által való leírása	^4.023
Leírások rendszerei	^6.341
Leképezés logikája, lásd még Leképezési forma	^4.015
Leképezési forma
meghatározása	^2.15, ^2.151
megnyilvánul	^2.172, ^2.174
szerepe a képekben	^2.15, ^2.17, ^2.22
Leképezési viszony	^2.1513
Lélek, lásd még Szubjektum	^5.5421, ^5.641, ^6.4312
Lényeg
a jelölés lényege	^3.342
a képbeliség lényege	^4.013
a kijelentések lényege	^3.341, ^4.027, ^4.03, ^4.016, ^4.05, ^5.471
a kijelentésjel lényege	^3.1431
a leképezés lényege	^4.016
a szimbólum lényege	^3.341, ^3.343, ^4.465
a világ lényege	^3.3421, ^5.4711
Létezés
lehetősége	^3.411
logikai hely létezése	^3.4
Logika, lásd még Logikai kijelentések alkalmazása	^5.5521, ^5.557
a lehetőségekkel foglalkozik	^2.0121, ^5.473, ^5.555
ami a logikán kívül van, az mind véletlen	^6.3
a priori	^5.4541, ^5.4731, ^5.551, ^5.552
a posztulálás szerepe a logikában	^5.555, ^6.1223
a tények logikája	^4.0312
a világ alkotórészeinek logikája	^6.12
a világ határain nem juthat túl	^5.61
bizonyítás a logikában	^6.126, ^6.1262, ^6.1263, ^6.1265
egész filozófiája	^6.113
egyszerűsége	^5.4541
és a mechanika	^6.342
és a nyelv	^3.032, ^6.12
és a világ	^5.61, ^6.12
folyamat és eredmény egyenértékű a logikában	^6.1261
kérdései minden további nélkül eldönthetőek	^5.551
kijelentései tautológiák	^6.1, ^6.22
magáról gondoskodik	^5.473
miért nevezik a formák tanának	^6.1224
minden tapasztalatot megelőz	^5.552
minden tétele önmagát bizonyítja	^6.1265
mint egyetemes, egész világot visszatükröző	^5.511
nem lehet neki ellentmondani	^3.03, ^3.031, ^3.032, ^3.032, ^5.4731
nem tan	^6.13
nem természettudomány	^6.111
nem tévedhetünk benne	^5.473
nincs benne osztályozás	^5.454
nincs benne véletlen	^2.012
nincsenek benne alapelvek	^6.127, ^6.1271
nincsenek benne meglepetések	^6.1251
nincsenek benne számok	^4.128, ^5.453, ^5.553
null-módszer a logikában	^6.121
problémái konkrétak	^5.5563
segédeszközei	^5.452, ^5.511
számítás a logikában	^6.121
tételei semmit sem mondanak	^5.43
törvényszerűséget kutat	^6.3
transzcendentális	^6.13
tükrözi a világot	^6.13
Logikai állványzat	^3.42, ^4.023, ^6.124
Logikai általánosérvényűség	^6.1232
Logikai, egyenlő formálissal	^6.12
Logikai felépítés	^4.014
Logikai forma
a kifejezések logikai formája	^6.23, ^4.12, ^4.121
a kijelentések logikai formája	^3.315, ^4.0031
a leképezés logikai formája	^2.2
a tárgyak logikai formája	^2.0333
a kijelentés által nem ábrázolható az elemi kijelentés logikai formája	^5.555
és a változó	^3.315
közös a képben és a valóságban	^2.18, ^2.2
lehetősége	^6.33
meghatározása a jel által	^3.327
mint a valóság formája	^2.18
szám nélküli	^4.128
Logikai grammatika, lásd még Logikai szintaxis	^3.325
Logikai hely, lásd még Logikai tér
a kijelentés egy logikai helyet határoz meg	^3.4, ^3.42
a kijelentésjelhez és a logikai koordinátákhoz való viszonya	^3.41
és a tagadás	^4.0641
mint létezés lehetősége	^3.411
Logikai kijelentések
a kijelentések logikai tulajdonságait demonstrálják	^6.121
a világ állványzatát írják le	^6.124
egyedülálló helyük van a kijelentések között	^6.112
egyenjogúak	^6.127
igazságuk a szimbólumból felismerhető	^6.113
kapcsolat a logikai kijelentések világában	^6.124
mint analitikus kijelentések	^6.11
mint a bizonyítás formái	^6.1264
mint modus ponensek	^6.1264
nem az általánosérvényűség az ismérvük	^6.1231
nem igazolhatók a tapasztalat által	^6.1222
nem „szólnak” semmiről	^6.124
nélkülözhetők	^6.122
tartalmi értelmezésük	^6.111
tautológiák	^6.1, ^6.11, ^6.12
Logikai konstansok
az egyedüli logikai konstans	^5.47, ^5.472
eltűnésük	^5.441
nem képviselnek semmit	^4.0312, ^4.0621, ^5.4
Logikai koordináták	^3.41
Logikai szintaxis
a jelek jelentése nem játszik szerepet benne	^3.33
és a helyettesítés szabályai	^3.344
és a logikai kijelentések	^6.124
szabályai	^3.325, ^3.334, ^3.344
„Logikai tárgyak”, nincsenek	^4.441, ^5.4
Logikai tér, lásd még Logikai hely
a dolgok a logikai térben vannak	^2.013
a kijelentés az egész logikai teret megadja	^3.42
a kijelentés egy helyet ad meg benne	^3.4, ^3.42
a képek tényeket ábrázolnak a logikai térben	^2.11, ^2.202
és a tautológia	^4.463
és az ellentmondás	^4.463
és a világ	^1.13
tények a logikai térben	^1.13
Logikai törvények
az alaptörvények száma önkényes a logikában	^6.1271
és az indukció törvénye	^6.31
nem engedelmeskednek további törvényeknek	^6.123
Matematika
a bizonyítás jelentősége a matematikában	^6.2321
a szemlélet helye a matematikában	^6.233, ^6.2331
az osztályok elmélete felesleges a matematikában	^6.031
kijelentései
a világ logikáját mutatják	^6.22
bizonyításuk	^6.2321
egyenletek	^6.2
használatuk	^6.211
mind maguktól értetődők	^6.2341
nem fejeznek ki gondolatot	^6.21
mint logikai módszer	^6.2, ^6.234
módszere	^6.2341, ^6.24
nincs véletlen általánosság a matematikában	^6.031
Mauthner	^4.0031
Mechanika
a logikához való viszonya	^6.342
általánossága	^6.3432
természete	^6.343
Megértés
a kijelentések megértése	^4.02, ^4.024
a nevek megértése	^4.243
a szinonimák megértése	^4.243
az általános kijelentések megértése	^4.411
Megfelelés
a tárgyak és a kép elemei között	^2.13
az egyszerű jelek és a tárgyak konfigurációi között	^3.21
Meghatározás
a komplexus szimbólumának meghatározása	^3.24
csupán az ábrázolás segédeszköze	^4.242
és a név	^3.26, ^3.261
kihatása a jelölésre	^3.261
mint a fordítás szabálya	^3.343
mint elemzés	^3.26
szabálya	^5.451
szimbolikus kifejezése	^4.241
Megkülönböztethetőség	^2.02331
Mikrokozmosz	^5.63
Misztikum	^6.44, ^6.45, ^6.522
Modus ponens	^6.1264
Mondani
amit mutatni lehet, azt nem lehet mondani	^4.121, ^4.1212
amit nem tudunk elgondolni, azt nem tudjuk mondani	^5.61
kijelentések által	^4.022
Monizmus	^4.128
Mozgástér	^4.463
Mutatni, megnyilvánítani
a kijelentés mutatja, amit mond	^4.022, ^4.461
a kijelentések közti logikai viszonyokat	^4.1211
a leképezési formát	^2.172
a misztikumot	^6.522
amit mutatni lehet, nem lehet mondani	^4.1212
a nyelv és a világ formális tulajdonságait	^6.12
a valóság logikai formáját	^4.121
a világ logikáját	^6.22
az értelmet	^4.022
általánosság jelölése által	^5.1311
belső tulajdonságokat	^4.122
és az okság törvénye	^6.36
formális fogalmat	^4.126
hogy a világ az én világom	^5.62
műveletet	^5.24
példái	^4.1211, ^6.12, ^6.1201, ^6.127, ^6.36
struktúra által	^4.1211
tautológia és ellentmondás által	^4.461, ^6.12, ^6.1201, ^6.127
Művelet
meghatározása	^5.22, ^5.23
formák különbségét juttatja kifejezésre	^5.24, ^5.241
a formális tulajdonságoktól függ	^5.231
a függvénytől különbözik	^5.25, ^5.21
a logikai műveletek jelei interpunkciók	^5.4611
az alapműveletek száma kizárólag jelrendszerünktől függ	^5.474
bázisa	^5.21, ^5.24, ^5.25, ^5.251
előfordulása nem jellemez értelmet	^5.25
eltűnhet	^5.253, ^5.254
eredménye ugyanazon művelet bázisává válhat	^5.251
és a belső viszony	^5.232
és a bizonyítás a logikában	^6.126
és a kijelentés logikai konstrukciója	^5.233
kitevője	^6.021
nem állít semmit	^5.25
nem viszony	^5.42
példái	^5.2341
struktúrával való kapcsolata	^5.22, ^6.002
szukcesszív alkalmazása	^5.2521, ^5.2523
változóban mutatkozik meg	^5.24
Nevek
alapjelek	^3.26
a „tulajdonképpeni” nevek	^3.3411
a világ teljes leírása szempontjából nélkülözhetők	^5.526
az összetétel nem tartozik lényegükhöz	^3.3411
egyszerű jelek	^3.202
egyszerű szimbólumok	^4.24
előfordulásuk a kijelentésekben	^3.3, ^4.0311, ^4.23
és tárgyak	^3.203, ^3.22, ^3.3411, ^4.0311, ^4.126
hasonlítanak a pontokhoz	^3.144
indexeik	^5.02
jelentésük	^3.203, ^3.3, ^6.124
láncolata az elemi kijelentés	^4.22, ^4.221, ^5.55
nem analizálhatók	^3.26
nem fejeznek ki értelmet	^3.142
nem határozhatók meg	^3.261
Newtoni mechanika	^6.341, ^6.342
„Null-módszer” a logikában	^6.121
Nyelv, lásd még Köznyelv
a kifejezhetőség határai a nyelvben	^4.121
a kijelentések összessége	^4.001
az én nyelvem határai	^5.6
álruhába öltözteti a gondolatot	^4.002
fordítása	^3.343
kritikája	^4.0031
logikája	^4.002, ^4.003
minden értelmet ki tud fejezni	^4.002
mint a szemlélet szolgáltatója	^6.233
Nyilvánvalóság
a logikában	^5.4731, ^6.1271
a matematika tételei magától értetődőek	^6.2341
és logikai következtetés	^5.1363
„Occam tétele”	^3.328, ^5.47321
Okság, nincs oksági kapcsolat	^5.136, ^5.1361
Okság törvénye
egy törvény formája	^6.32, ^6.321, ^6.361
mint a leírhatóság határa	^6.362
nem fejezhető ki	^6.36
Osztályok elmélete	^6.031
Örökkévalóság	^6.4311
„Posztulátumok” a logikában	^5.553, ^6.1223
Problémák, a legmélyebbek nem problémák	^4.003
Prototípus
és a logikai forma	^3.315
és a változó	^3.315
és az általánosság jelölése	^3.24, ^5.522
példái	^3.333, ^5.5351
Pszichológia	^4.1121
Redukálhatósági axióma
Russell	^3.318, ^3.325, ^3.331, ^3.333, ^4.0031, ^4.12721, ^4.1272, ^4.1273, ^4.241, ^5.02, ^5.132, ^5.252, ^5.4, ^5.42, ^5.452, ^5.513, ^5.521, ^5.525, ^5.5302, ^5.535, ^5.541, ^5.5422, ^5.553, ^6.123, ^6.1232
Russell-féle paradoxon	^3.333
Sokaság, logikai, matematikai
a kijelentés és az általa ábrázolt tényállás sokaságának azonossága	^4.04
és az általánosság jelölése	^4.0411
nem lehet leképezni	^4.041
Sors	^6.372
Struktúra, szerkezet
a kép struktúrája	^2.15
a kijelentések struktúrái és a tautológia	^6.12
a kijelentések struktúráinak belső viszonyai	^5.2
a kijelentések struktúrája és a logikai következés	^4.1211, ^5.13
a művelettel való kapcsolata	^5.22
az körülmény struktúrája	^2.032, ^2.034
és belső tulajdonság	^4.122
és forma	^2.033
logikai viszonyok struktúrák által megmutatva	^4.1211
Szabályok
a logikai szintaxisé	^3.325, ^3.334, ^3.344
mint szimbólumok egyenértékei	^5.514
Szám
általános formája	^6.022, ^6.03
fogalma	^6.022
formális fogalom	^4.1272
Számok
meghatározásuk	^6.02
belső viszonyok révén rendezettek	^4.1252
mint a művelet kitevői	^6.021
Számolás
nem kísérlet	^6.2331
szimbólum logikai tulajdonságainak kiszámolása	^6.126
Szimbólumok
egyenértékűek a szabályokkal	^5.514
egyenlőek a kifejezésekkel	^3.31
értelmük	^4.465
és a logikai kijelentés	^6.113, ^6.126
és jelek	^3.32, ^3.321, ^3.325, ^3.326, ^5.4733
komplexusok szimbólumai	^3.24
különbözősége	^3.321, ^3.323
lényegi vonásaik	^3.341
mi jelöl a szimbólumban	^3.344
összetett szimbólumok, jellemzője, kritériuma	^5.5261
Szín
a tárgyak egyik formája	^2.0251
logikai struktúrája	^6.3751
Szkepticizmus	^6.51
Szolipszizmus
egybeesik a realizmussal	^5.64
szándékában helyes	^5.62
Szubjektum
a világ határa	^5.632, ^5.641
bizonyos értelemben nem létezik	^5.5421, ^5.631
és a test	^5.631
metafizikai szubjektum	^5.633, ^5.641
nem tartozik a világhoz	^5.632
Szubsztancia
a tárgyak mint a világ szubsztanciája	^2.021
függetlenül létezik attól, minek az esete áll fenn	^2.024
mint a kijelentés értelmének feltétele	^2.0211, ^2.0212
mint forma és tartalom	^2.025
Szukcesszív alkalmazás
meghatározása	^5.2521
az „és így tovább” fogalmával egyenértékű	^5.2523
Szükségszerűség, csakis logikai	^6.37
Tagadás
egyetlen meghatározást igényel	^5.451
előfordulása nem jellemez értelmet	^4.0621
jelölése	^5.02, ^5.512
lehetősége az állításban eleve feltételezett	^5.44
logikai helyet határoz meg	^3.42, ^4.0641
megfordítja az értelmet	^4.0621, ^5.2341
mint művelet	^5.2341
Tagadásjel
nem utal tárgyra	^5.44
semmi sem felel meg neki a valóságban	^4.0621
Tagadás, együttes tagadás
bevezetve	^5.5
jelölése	^5.502
Tautológia
meghatározása	^4.46
a jelkapcsolatok határesete	^4.466
a logika kijelentései tautológiák	^6.1
csak tautológia következik belőle	^6.126
egy nem általánosított kijelentés lehet tautológia	^6.1231
ellentmondás és értelemmel bíró kijelentés viszonya	^5.143
értelemnélküli	^4.461
és a struktúra tulajdonságai	^6.12
felismerésének módszere	^6.1203
hogyan használható logikai tulajdonságok demonstrálására	^6.121
igazsága bizonyos	^4.464
minden kijelentésből következik	^5.142
mint analitikus kijelentés	^6.11
mutatja a világ logikáját	^6.12, ^6.22
mutatja, hogy tautológia	^6.127
nem értelmetlen	^4.4611
nem képe a valóságnak	^4.462
nem mond semmit	^4.461, ^5.142, ^6.11
nincsenek igazságfeltételei	^4.461
„Tárgy”, látszatfogalom	^4.1272
Tárgy, dolgok
a világ szilárd formáját alkotják	^2.023, ^2.026
a világ szubsztanciáját alkotják	^2.021
belső tulajdonságaik	^2.01231
egyszerűek	^2.02, ^2.021
előfordulásuk körülményekben	^2.011, ^2.0123, ^2.0141, ^2.0272, ^2.03, ^2.031, ^2.032
és lehetőség	^2.011, ^2.0123, ^2.0124, ^2.014
és nevek	^3.203, ^3.22, ^3.221, ^3.3411, ^4.0311, ^4.126
és tér és idő	^2.0121
formájuk	^2.0141, ^2.0251
ha adva vannak, mind adva van	^5.524
konfigurációjuk	^2.0231, ^2.0271, ^2.0272, ^3.21
közös ismertetőjegyeik és a jelölés	^3.322
különbözőségük	^2.0233, ^2.02331, ^2.02332, ^2.0251
lehetséges végtelenségük	^4.2211
létezésükről értelmetlenség beszélni	^4.1272
logikai formájuk	^2.0233, ^2.0141, ^2.0251
más tárgyakkal való összefüggésük lehetősége	^2.0121
nem lehet kimondani őket	^3.221
önállóak	^2.0122
összességük	^2.0124, ^5.5561
számukról értelmetlenség beszélni	^4.1272
színtelenek	^2.0232, ^2.0251
Természettörvények, lásd Törvény
Természettudomány
az igaz kijelentések összessége	^4.11
és a filozófia	^4.111, ^6.53
és az élet rejtélye	^6.4312
„Tény”, formális fogalom	^4.1272
Tények, lásd még Tényállás, Körülmény
alkotják a világot	^1.1, ^1.13, ^1.2
amikre a világ oszlik	^1.2
egymástól való függetlenségük	^1.21
és a feladat	^6.4321
és az akarat	^6.43
és az értelem kifejezése	^3.142
és dolgok, tárgyak	^1.1
és körülmények	², ^2.034
és képek	^2.1, ^2.11, ^2.141, ^2.16
logikája	^4.0312
negatív tények	^2.06
összességük	^1.11, ^1.12
szerkezetük	^2.034
Tényállás
a körülmények fennállása vagy fenn nem állása	^2.11
csak leírni lehet, nem megnevezni	^3.144
és a gondolat	^3.02
és a kép	^2.11, ^2.202, ^2.203
és a kijelentés	^4.021, ^4.03, ^4.031, ^4.032, ^4.04
lehetősége	^2.014, ^2.203, ^3.02
összefüggése a dologgal	^2.0121, ^2.0122
Tér
a tárgyak formája	^2.0251
a térbeli tárgyaknak a végtelen térben kell elhelyezkedniök	^2.0131
a térbeli tárgyak nem gondolhatók el a téren kívül	^2.0121
egybevágóság a térben	^6.36111
geometriai alakzatok nem mondhatnak ellent törvényeinek	^3.032, ^3.0321
szimmetria a térben	^6.3611
vizuális	^2.0131
„Tér-szemüveg”	^4.0412
Típuselmélet	^3.331, ^3.333, ^3.333, ^5.252, ^6.123
Törvény
a fizikában	^3.0321
a geometriában	^3.0321
a legkisebb hatás törvénye	^6.3211
a tér törvényei	^3.032
az elégséges alap törvénye	^6.34, ^6.35
fizikai törvény	^6.343
formális törvény	^5.501
logikai törvények, lásd ott
mint a priori betekintés a tudomány kijelentéseinek lehetséges formaadásába	^6.34
természeti törvények	^6.371
Utódlási viszony	^4.1252
Valóság
a kijelentés belső tulajdonságai szerint írja le	^4.023
a kijelentés mint a valóság képe	^4.01, ^4.021, ^4.1211
a kijelentéssel hasonlítjuk össze	^4.05
a tapasztalati valóságot a tárgyak összessége korlátozza	^5.5561
a tautológia és ellentmondás nem képei a valóságnak	^4.462
és a világ	^2.063
és kép kapcsolata	^2.12, ^2.1511, ^2.1512, ^2.21, ^2.223
formája	^2.18
mint a körülmények létezése	^2.06
teljes leírása	^4.023
Valószínűség, lásd még Kijelentés, valószínűségi az elemi kijelentések valószínűsége	^5.152
bizonyosság hiánya esetén szükséges	^5.156
és a kijelentésforma általános leírása	^5.156
és az igazságfüggvények sorokba rendezhetősége	^5.1
és bizonyosság	^5.152
mértéke	^5.15, ^5.151
mint általánosítás	^5.156
önmagában álló kijelentésre nem alkalmazható	^5.153
Valószínűségelmélet	^4.464, ^5.1
„Van”
jelentése, mint kopula	^3.323
Változó, lásd még Kijelentésváltozó
a formasor általános tagjának kifejezésében	^4.1273, ^5.2522
az általános kijelentésforma egy változó	^4.53
értékei	^3.316, ^5.501
és a kifejezés	^3.313
felfogható kijelentésváltozó gyanánt	^3.314
formája	^4.1271
mint formális fogalom jele	^4.1271
mutatja a műveletet	^5.24
Változókijelentés	^3.315
Változónév	^3.314, ^4.1272
Vetítés, vetítési módszer
és fordítás	^4.0141
és gondolat	^3.11
és kijelentés	^3.13
Végtelenségi axióma	^5.535
Világ
a mechanika és a világ leírása	^6.341
a szubjektum nem tartozik hozzá	^5.632
akaratomtól független	^6.373, ^6.374
értelme	^6.41
és a jelölésmód lehetősége	^3.3421
és a logikai tér	^1.13
és aminek esete fennáll	¹
és az élet egy	^5.62
formája	^2.022, ^2.023, ^2.026
határai	^5.61
logikai kijelentésekkel való összefüggése	^6.124
logikai tulajdonságai	^6.12, ^6.124
logikája tautológiákban és egyenletekben megmutatva	^6.22
mint a körülmények összessége	^2.04
mint tárgyak szubsztanciája	^2.021
mint teljes valóság	^2.063
nevek nem szükségesek leírásához	^5.526
teljesen leírva az összes igaz elemi kijelentés által	^4.26
tényekből, nem dolgokból áll	^1.1
tényekre oszlik	^1.2
Világ, az én világom
én vagyok	^5.63
határai	^5.62
Világosság
mindent világosan lehet gondolni és kifejezni	^4.116
Vonások
a kijelentés vonásai	^3.34
magyarázatuk	^4.1221
Whitehead	^5.452, ^5.252
Zárójelek
jelentőségük	^5.461

Aminek esete fennáll, a tény, nem más, mint a körülmények megléte.

A tények logikai képe a gondolat.

A gondolat értelemmel bíró kijelentés.

Minden kijelentés az elemi kijelentések igazságfüggvénye.
(Az elemi kijelentés önmagának igazságfüggvénye.)

Az igazságfüggvény általános formája a következő: [math]\displaystyle{ [ \bar{p}, \bar{\xi}, N (\bar{\xi}) ] }[/math].
Ez a kijelentés általános formája.

Amiről nem lehet beszélni, arról hallgatni kell.