Wittgenstein: Tractatus

Ludwig Wittgenstein: Logikai-filozófiai értekezés (TRACTATUS LOGICO-PHILOSOPHICUS)

Barátom, David H. Pinsent emlékének
„és mindazt, mit tud az ember, s nemcsak üres zaj a fülben, három szóban lehet elmondani.” Kürnberger

1\|2\|3\|4\|5\|6	magyar szöveg	Tractatus: fogalommutató PhI \| Tractatus:

A világ mindaz, aminek esete fennáll.*

A kimondhatatlan	^4.115, ^6.522
Akarat	^5.1362, ^5.631, ^6.373, ^6.374, ^6.423, ^6.43
Alapfogalmak	^4.12721
Alapjelek
a logikáé
a logika egyedüli alapjele	^5.472
bevezetésük	^5.45, ^5.451
igazolni kell létüket	^5.45
mint a jelek kombinációinak legáltalánosabb formái	^5.46
a nevek mint alapjelek	^3.26
hogyan világítjuk meg jelentésüket	^3.263
más módon jelölnek mint a nem-alapjelek	^3.261
megvilágításuk	^3.263
Akaratszabadság	^5.1362
Analitikus kijelentések	^6.11
Anyagi tulajdonság	^2.0231
A priori
a geometria a prioritása	^6.35
a logika a prioritása	^5.4731
a logikai forma lehetősége mint a priori	^6.33
betekintések a tudomány tételeinek formájába	^6.3211, ^6.33, ^6.34
és az elemi kijelentések	^5.55, ^5.5571
igaz gondolat ismérve	^3.04, ^3.05
minden következtetés a priori	^5.133
mindig tisztán logikai valaminek bizonyul	^6.3211
nincsenek a priori igaz képek	^2.224, ^2.225
tapasztalatunk egyetlen része sem a priori	^5.634
Argumentum
a függvény nem lehet önmaga argumentuma	^3.333
és az általánosság jelölése	^4.0411
Azonosság
a jelpéldányok azonossága	^3.203
hogyan fejezzük ki	^5.53, ^5.531, ^5.532, ^5.5321
nem állítható	^6.2322
nem tárgyak közti viszony	^5.5301
nem tulajdonság	^5.473
Russell azonosság-meghatározásának bírálata	^5.5302
Azonosságjel
jelentése	^4.241
nélkülözhető	^5.533, ^6.232
Állítás
és a kijelentés értelme,	^4.064
és logikai következtetés	^5.124, ^5.1241
felbontása	^2.0201, ^3.201, ^3.25, ^4.221
mint kettős tagadás	^6.231
Általánosság
fogalma az igazságfüggvénytől elválasztva	^5.521
hogyan mutatkozik meg	^5.1311
jele argumentumként szerepel	^5.523
jelölése konstansokat emel ki	^5.522
jelölése prototípust tartalmaz	^3.24, ^5.522
lényegi	^6.031
szimbolikus kifejezése	^4.0411
véletlenszerű	^6.031, ^6.1232
Belső hasonlóság	^4.0141
Belső tulajdonságok, lásd még Formális tulajdonságok
meghatározásuk	^4.123
a lehetséges tényállás belső tulajdonságai	^4.124
a kijelentések a valóságot belső tulajdonságai szerint írják le	^4.023
a kijelentések belső tulajdonságai	^4.124
a tárgyak belső tulajdonságai	^2.01231, ^4.122, ^4.123
a tények belső tulajdonságai	^4.122, ^4.1221
érvényességük megmutatkozik	^4.122
és a struktúra	^4.122
és a tárgyak ismerete	^2.01231
és vonások	^4.1221
Belső viszonyok
a kijelentések szerkezetei között	^5.2
a műveletekkel egyenértékűek	^5.232
és a formasor meghatározása	^4.1252
és a komplexusról szóló kijelentés	^3.24
és külső viszonyok	^4.122, ^4.1251
és leképzés	^4.014
és logikai következés	^5.131
kifejezésük	^4.122, ^5.21
mint a struktúrák viszonya	^4.122
Bizonyítás
a 2 X 2 bizonyítása	^6.241
értelemmel bíró kijelentés bizonyítása, szembeállítva a logikai bizonyítással	^6.1263
logikában, mechanikus segédeszköz	^6.1263
Bizonyosság
és a valószínűségelmélet	^4.464
mint a tautológia igazsága	^4.464, ^5.525
mint a valószínűség egyik határesete	^5.152
Darwini elmélet	^4.1122
Dinamikus modellek	^4.04
Dolgok, lásd Tárgyak
Dualizmus	^4.128
Egyenletek
mint a helyettesíthetőség kifejezői	^6.24
nem szükségesek a jelentésazonosság kifejezéséhez	^6.232
szempontot jellemeznek	^6.2323
Elemi kijelentések
a kijelentések igazságargumentumai	^5.01
és a kijelentések	^4.4, ^4.51, ^4.52, ⁵, ^5.01
és a világ teljes leírása	^4.26
fogalmunk van róluk	^5.555
fontosságuk	^4.411
formáiknak nincs hierarchiájuk	^5.556
ha adva vannak, az összes adva van	^5.524
jelölésük	^4.24
lehetséges formáik	^5.55
létezésük tisztán logikai alapokból következik	^5.5562
logikailag függetlenek	^5.134
logikai összegük	^6.3751
nem lehet a priori megadni őket	^5.5571
nem mondhatnak ellent egymásnak	^4.211
nevekből állnak	^4.22, ^4.221, ^4.23, ^5.55
önmaguk igazságfüggvényei	⁵
összességük	^5.5262
összetételük nem adható meg	^5.55
tartalmazzák az összes logikai műveletet	^5.47
viszonyuk a tautológiához és az ellentmondáshoz	^5.3751
viszonyuk a körülményekhez	^4.21, ^4.25
Elgondolható
a filozófia által elhatárolva	^4.114
azaz képet alkothatunk róla	^3.001
és a törvényszerű összefüggések	^6.361
mint lehetséges	^3.02
Ellentmondás, lásd még Tagadás
meghatározása	^4.46
és a tautológia	^6.12, ^6.1201, ^6.1202
jelkapcsolatok határesete	^4.466
mint a kijelentések külső határa	^5.143
nem a valóság képe	^4.462
nem értelmetlen	^4.4611
nem mond semmit	^4.461
Eset
és a szubsztancia	^2.024
és a tény	²
és a világ	¹
mint a körülmények megléte	²
Esztétika	^6.421
Etika	^6.42, ^6.421, ⁶⁴²²
Élet problémája	^6.52, ^6.521
Én, lásd még Szubjektum	^5.63, ^5.634, ^5.641
Értelem
a jeleké	^5.4732
a képé	^2.221, ^2.222
a kijelentésé
meghatározása	^4.031, ^4.2
a kijelentés értelmében előforduló tárgyak	^4.1211
a kijelentés mutatja értelmét	^4.022
az állítás nem kölcsönözhet értelmet a kijelentésnek	^4.064
csakis tények által fejezhető ki	^3.142
és a jelentés	^5.4733
és a lényegi vonások	^3.34, ^3.341
és a tagadás	^4.0621, ^5.2341
és a vetítési módszer	^3.11
és a körülmények fennállásának vagy fenn nem állásának lehetőségei	^4.2
és kifejezés	^3.31
és logikai következés	^5.122
kifejezése a kijelentésjelben	^3.1431, ^5.1431
kifejezése csak formáját tartalmazza	^3.13
meghatározottságának posztulátuma	^3.23
nem igényel magyarázatot	^4.02, ^4.021
szubsztanciát tételez fel	^2.0211
tényéktől független	^4.061
újat hogyan közlünk	^4.03
a világé	^6.41
az életé	^6.521
az igazságfüggvényeké	^5.2341
csak a kijelentéseknek van	^3.3
Értelemnélküli
a következtetés törvényei értelemnélküliek	^5.132
a tautológia és az ellentmondás értelemnélküli	^4.461
más, mint az értelmetlen	^4.461, ^4.4611
példái	^5.1362
Értelmetlenség, értelmetlen
és a filozófia	^4.003
és a szkepticizmus	^6.51
és értelemnélküli különbsége	^4.461, ^4.4611
nem lehet ítéletet mondani róla	^5.5422
példái	^4.1272, ^4.1274, ^5.5303, ^5.5351
Érték	^6.4, ^6.41
Fennállás
a körülmények fennállása	², ^2.11, ^4.1
Filozófia
a gondolhatót határolja el	^4.114
a lehetőség fontossága a filozófiában	^3.3421
a pszichológiával való összezavarás veszélye	^4.1121
célja és eredménye	^4.112
és a darwini elmélet	^4.1122
és a kifejezések használatának vizsgálata	^6.211
és a természettudomány	^4.111, ^4.113
helyes módszere	^6.53
jelzi a kimondhatatlant	^4.115
lényegében magyarázatokból áll	^4.112
mint a „nyelv kritikája”	^4.0031
nincs közelebbi rokonságban a pszichológiával	^4.1121
telve súlyos tévedéssel	^3.324
tevékenység, nem tanítás	^4.112
többnyire értelmetlen kijelentésekből áll	^4.003
Fizikai törvények	^3.0321, ^6.3431
Fordítás
és meghatározás	^3.343
és vetítés	^4.0141
nyelvek, szimbolikák között	^3.343, ^4.025
Forma, lásd még Lehetőség, Logikai forma, Leképezési forma
a kifejezés és formája	^3.31
a valóság formája	^2.18
a változó értékeinek formája	^4.1271
a világ formája tárgyakból áll	^2.022, ^2.023, ^2.026
az értelem formája	^3.13
és a művelet	^5.241
és a szerkezet lehetősége	^2.033
és a szubsztancia	^2.0231, ^2.025
és tulajdonság	^4.1241
tárgyak formája	^2.0141, ^2.0251
Formasor
meghatározása	^4.1252
általános tagjának kifejezése	^4.1273, ^5.2522
igazságfüggvények formasora	^5.1
példa	^4.45
tagról tagra való előrehaladás a formasorban	^5.252
Formális fogalom
meghatározása	^4.126
a létezésével kapcsolatos kérdések felvetése értelmetlen	^4.1272, ^4.1274
eleve megadva a tárggyal, amelyre vonatkozik	^4.12721
ismertetőjegyei	^4.126
példái	^4.1272
szembeállítva a „tulajdonképpeni” fogalommal	^4.126
változók által kifejezve	^4.126, ^4.127, ^4.1271, ^4.1272
Formális törvény mint formasort meghatározó	^5.501
Formális tulajdonságok
és a szimbólum vonásai	^4.126
és belső tulajdonságok	^4.122
kijelentéseké	^6.122
magyarázatuk	^4.122
nem fejezhetők ki függvények által	^4.126
nyelvé	^6.12
Frege	^3.143, ^3.318, ^3.325, ^4.063, ^4.1272, ^4.1273, ^4.4431, ^5.02, ^5.132, ^5.42, ^5.451, ^5.4733, ^5.521, ^6.1271, ^6.232
Függvény, lásd még Igazságfüggvény
a kijelentés a kifejezések függvénye	^3.318
az elemi kijelentés a nevek függvénye	^4.24
és összetétel	^5.47
más, mint a művelet	^5.25, ^5.251
nem ábrázolhat formális fogalmat	^4.126
nem lehet saját maga argumentuma	^3.333, ^5.251
„Függvény”
formális fogalom	^4.1273
Geometria	^3.032, ^6.35
Geometriai hely	^3.411
Gondolat
meghatározása	⁴
a priori igaz gondolat	^3.04, ^3.05
álruhába öltöztetve a nyelv által	^4.002
és a matematikai kijelentések	^6.21
és a világ képe	^3.01
formája	^3.002
hogyan fejeződik ki kijelentésekben	^3.1, ^3.2
mint alkalmazott kijelentésjel	^3.5
mint logikai kép	³
mint vetítési módszer	^3.11
tartalmazza a tényállás lehetőségét	^3.02
Gyakoriság
az események előfordulásának	^5.154
Halál	^6.431, ^6.4311
Halhatatlanság	^6.4312
Hasonlóság	^4.015
Hertz	^4.04, ^6.361
Hieroglifa-írás	^4.016
Idealisták	^4.0412
Idő
a tárgyak formája	^2.0251
folyása	^6.3611
időbeli tárgyak nem gondolhatok el az időn kívül	^2.0121
Igazság
a képé	^2.21, ^2.22, ^2.222, ^2.223, ^2.224, ^2.225
a logikai kijelentéseké	^6.113
a priori igaz gondolat	^3.04, ^3.05
és hamisság nem egyenjogú viszonyok	^4.061
fogalmának magyarázata	^4.063
Frege igazságfelfogásának bírálata	^4.431
kapcsolata a kijelentés képszerűségével	^4.06
nem tulajdonság	^6.111
Igazságalapok
meghatározásuk	^5.101
és logikai következés	^5.11, ^5.12, ^5.121
mint a valószínűség mértéke	^5.15, ^5.151
Igazságargumentumok	^5.01
Igazságfeltételek
a kijelentések igazságfeltételei és az elemi kijelentések igazságlehetőségei	^4.41, ^4.431
a kijelentés saját igazságfeltételeinek kifejezése	^4.431
csoportjai	^4.45
és a tények mozgástere	^4.463
kifejezésük	^4.43, ^4.442
Igazságfüggvények
általános formájuk	⁶
és a „minden” fogalma	^5.521
és igazságműveletek	^5.234, ^5.3, ^5.41
jelölésük	^3.3441
két változó igazságfüggvényeinek sémája	^5.101
minden kijelentés az elemi kijelentések igazságfüggvénye	⁵
mint az együttes tagadás alkalmazásának eredményei	^5.5
mint műveletek eredményei	^5.234, ^5.5
nem materiális függvények	^5.44
sorba rendezhetők	^5.1
Igazságlehetőségek
meghatározásuk	^4.3
a kijelentés megegyezése az elemi kijelentések igazságlehetőségeivel	^4.42, ^4.43
elemi kijelentések kombinációinak igazságlehetőségei	^4.28
és a kijelentésjel	^4.44
jelölésük	^4.31
Igazságműveletek
meghatározásuk	^5.234
és az általános kijelentésforma	^5.54
és igazságfüggvények	^5.234, ^5.3, ^5.32, ^5.41
Index, a névé
magyarázata	^5.02
összetévesztése az argumentummal	^5.02
Indukció
csakis pszichológiai alapja van	^6.3631
mint az egyszerűség feltételezése	^6.363
Indukció törvénye
nem a priori	^6.31
nem logikai törvény	^6.31
Ismeretelmélet	^4.1121
Isten	^3.031, ^5.123, ^6.372, ^6.432
Jel, lásd még Kijelentésjel
a komplexus jele	^3.3442
egyszerű jelek	^3.201, ^3.202, ^3.21, ^4.026
értelmes használata, alkalmazása	^3.262, ^3.326, ^3.327, ^3.328
és Occam tétele	^3.328, ^5.47321
és szimbólum	^3.11, ^3.32, ^3.321, ^3.323, ^3.325, ^3.326, ^5.4733
és tárgy	^4.0312, ^4.126
hogyan határoz meg logikai formát	^3.327
jelpéldányok azonossága	^3.203
lehetséges jelek	^5.473
nem vehet fel hibás értelmet	^5.4732
összetett jelek	^3.1432
Jelek egyenértékűsége	^5.47321
Jelentés
a jel jelentése	^3.328, ^3.33, ^3.333, ^4.026, ^6.53
a kifejezés jelentése	^3.314, ^6.232, ^6.2322
a kijelentés alkotórészének jelentése	^5.4733
a nevek jelentése	^3.203, ^3.3, ^6.124
a szimbólumok jelentése	^3.317
az alapjelek jelentése	^3.263
Jelölés, lásd még Nyelv
hogyan ad általános felvilágosítást	^3.3441
lényege	^3.342
önkényes volta	^3.342
Jelölésmód	^3.322, ^3.3421, ^4.0411
Jelrendszer	^5.475
Jobb és bal kéz kanti problémája	^6.36111
Jövő	^6.36311
Képek
ábrázolási formájuk	^2.174
a kijelentések mint képek	^4.01, ^4.011, ^4.012, ^4.021
a valósággal kell összehasonlítani őket	^2.223
a valóság modelljei	^2.12, ^4.01
értelmük	^2.221, ^2.222
és a logikai tér	^2.11, ^2.202
és a tárgyak	^2.13, ^2.131, ^2.15, ^2.151, ^2.1514
és a tényállás	^2.11, ^2.201, ^2.202, ^2.203
hogyan kapcsolódnak a valósághoz	^2.151, ^2.1511, ^2.1512, ^2.1521, ^2.155, ^2.17, ^2.201, ^2.21
igazságuk	^2.21, ^2.22, ^2.222, ^2.223, ^2.224, ^2.225
lehetőségük feltételezi a szubsztanciát	^2.0212
leképezési formájuk	^2.15, ^2.17, ^2.172, ^2.181, ^2.22
leképezési viszonyt foglalnak magukban	^2.1513, ^4.014
logikai képek
meghatározásuk	^2.181
és a világ	^2.19
kép és logikai kép	^2.181, ^2.182
kijelentések mint logikai képek	^4.03
mint gondolatok	³
mi alkotjuk őket	^2.1
mint tények	^2.14, ^2.141, ^2.16
valami azonos bennük a leképezettel	^2.16, ^2.161, ^2.17, ^2.18, ^2.2, ^4.014, ^4.0141
Kifejezés, lásd még Szimbólum
meghatározása	^3.31
a kijelentés a függvényük	^3.318
a kijelentések egy osztályának ismertetőjegye	^3.311, ^3.312
a változó ábrázolja	^3.313
csak a kijelentésben van értelme	^3.314
és egyenlet	^6.23, ^6.2323
formát és tartalmat jelöl meg	^3.34
kifejezések jelentésazonossága	^6.2322, ^6.2323
logikai formája	^6.23
Kijelentés, valószínűségi, lásd még Valószínűség
a kísérlet viszonya a kijelentéshez	^5.154
egysége	^5.155
más kijelentések kivonata	^5.156
nincs különleges tárgya	^5.1511
Kijelentések, lásd még Elemi kijelentések, Kijelentésforma, Kijelentésjel, Logikai kijelentések
a tényállás logikai képei	^4.03, ^4.031, ^4.032, ^4.04
a komplexusokról szóló kijelentések	^2.0201, ^3.24
a nevek tárgyakat képviselnek bennük	^3.22
a valóság képei	^4.021, ^4.06
a valóságot összehasonlítjuk velük	^4.05
az állítás nem kölcsönözhet értelmet a kijelentéseknek	^4.064
az elemi kijelentések igazságlehetőségeivel való egyezésük	^4.4, ^4.42
azt mondják meg, hogy milyen, de azt nem, hogy mi a tárgy	^3.221
általános formájuk	^5.47
áthatják az egész logikai teret	^3.42
elemi kijelentések általánosításai	^4.52
elemi kijelentések igazságfüggvényei	⁵
elemi kijelentésekből következnek	^4.52
elemzésük	^3.201, ^3.25, ^3.3442, ^4.221
ellentmondás kijelentések között	^5.513
értelemmel bíró kijelentések mint gondolatok	⁴
tartalmuk	^3.13
értelmük	^2.0211, ^3.11, ^3.1431, ^3.3, ^3.34, ^4.022, ^4.027, ^4.03, ^4.061, ^4.064, ^4.2
és a gondolat	^3.1, ^3.12, ^3.2, ^3.5, ⁴, ^4.01
és a kijelentésjel	^3.12, ^3.34
és a művelet	^6.002
és a szó	^2.0122, ^3.141, ^3.143
és a tautológia	^4.465
és a vetítés	^3.13
fordításuk	^4.025
hamis kijelentések	^4.062
igazságargumentumaik az elemi kijelentések	^5.01
igazságértékük van, mert a valóság képei	^4.06
„igenre” vagy „nemre” határozzák meg a valóságot	^4.023
legáltalánosabb formájuk	^4.5, ⁶
lehetőségük	^4.0312
lényegi vonásaik	^3.34, ^3.341
logikai formájuk	^4.0031
megértésük	^4.021, ^4.024
mindegyik egy logikai helyet határoz meg	^3.42
mindig teljes képek	^5.156
mint a kifejezések függvényei	^3.318
mint a valóság modelljei	^4.01
mint a körülmények fennállásának vagy fenn nem állásának ábrázolásai	^4.1
mint kifejezések	^3.31
mint tárgyak konfigurációi	^2.0231
mutatják, amit mondanak	^4.022, ^4.461
mutatják értelmüket	^4.022
nem ábrázolhatják a logikai formát	^4.12, ^4.121
nem fejezhetik ki a Magasabbat	^6.42
nem jelölik az igazságértéket	^4.063
nyilakhoz hasonlók	^3.144
összességük	^4.001
összetettek	^4.032, ^5.5261
pozitív és negatív kijelentések (p és ~p)	^4.0621, ^4.0641, ^5.5151
pszichológiai kijelentések	^5.541, ^5.542
saját igazságfeltételeiknek kifejezései	^4.431
saját magukról nem állíthatják, hogy igazak	^4.442
saját magukról semmit sem állíthatnak	^3.332
sem nem valószínűek, sem nem valószínűtlenek önmagukban	^5.153
tagoltak	^3.141, ^3.251, ^4.032
tartalmuk	^3.13
teljesen általánosított	^5.526, ^5.5261
körülmények leírásai	^4.023
valamennyi kijelentés egyenértékű	^6.4
véletlen vonásaik	^3.34
Kijelentésforma, általános
meghatározása	^4.5, ^6.
és a kifejezés	^3.311, ^3.312
és az igazságműveletek	^5.54
mint a kijelentés lényege	^5.471, ^5.4711
mint a logika egyedüli alapjele	^5.472
mint egyedüli logikai konstans	^5.47
mint változó	^4.53
Kijelentésjel
meghatározása	^3.12, ^3.14
elemei	^3.14, ^3.2, ^3.201, ^3.21
értelme nem szorul magyarázatra	^4.02
és a gondolat	^3.5
és a kijelentés	^3.12
és a logikai hely	^3.41
igazságmátrix mint kijelentésjel	^4.44, ^4.442
lényege	^3.1431
mint tény	^3.14, ^3.143
nem tartalmazhatja saját magát	^3.332
Kijelentéskapcsolat	^4.221
Kijelentésváltozó
meghatározása	^3.313
bármely változó felfogható kijelentésváltozó gyanánt	^3.314
értékeinek megállapítása	^3.316, ^3.317
formális fogalmat fejez ki	^4.126, ^4.127
Kitevő, műveleté	^6.021
Komplexus
meghatározása	^3.24
a róla szóló állítások felbonthatók	^2.0201
csak leírás útján lehet megadni	^3.24
észlelése	^5.5423
jele	^3.3442
mint formális fogalom	^4.1272
róla szóló kijelentés	^3.24
Körülmények
a dolgok előfordulásának lehetősége a körülményben	^2.012, ^2.0121
a kijelentéshez való viszonyuk	^4.1
elemi kijelentéshez való viszonyuk	^4.21, ^4.25
fennállásuk vagy fenn nem állásuk	^2.06, ^2.201
fennálló körülmények összessége	^2.04, ^2.05
függetlenek egymástól	^2.061, ^2.062, ^4.27
lehetőségük	^2.012, ^2.0124
mint a tárgyak kapcsolatai	^2.01, ^2.0272, ^2.03, ^2.031, ^2.032
összes kombinációjuk fennállhat	^4.27
szerkezetük	^2.032, ^2.034
szükségességük	^4.2211
tényékhez való viszonyuk	², ^2.034
Következés, logikai
és azonosság	^5.141
és kijelentésformák közti viszony	^5.131, ^5.1311
és nyilvánvalóság	^5.1363
és relatív tartalom	^5.14
és struktúra	^5.13
Következtetés
elemi kijelentések között lehetetlen	^5.134, ^5.135, ^5.136, ^5.1361
hamis kijelentésből	^4.023
mint a priori	^5.133
„törvényei” értelmetlenek	^5.132
Köznyelv
kétértelműsége	^3.323
oly bonyolult, mint az emberi szervezet	^4.002
valamennyi kijelentése teljesen rendezett	^5.5563
Külső tulajdonság, lásd még Belső tulajdonság	^2.01231, ^2.0233, ^4.023, ^4.1251
Látótér	^2.0131, ^5.633, ^5.6331, ^6.3751, ^6.4311
Látszatfogalom	^4.1272
kijelentés és dolog mint látszatfogalom	^5.5351
Látszatkijelentések
és az azonosság	^5.534, ^5.535
látszatfogalmak használatából jönnek létre	^4.1272
matematikai kijelentések mint látszatkijelentések	^6.2
Legkisebb hatás törvénye, lásd még Törvény	^6.3211
Lehetőség
a dolgokban	^2.011, ^2.012, ^2.0121, ^2.0122, ^2.0123
a dolgok összefüggésének lehetősége	^2.0121
a tényállás lehetősége	^2.014, ^2.202, ^2.203, ^3.02
hogyan nyilvánul meg	^5.525
a jelölési mód lehetősége	^3.3421
a kijelentések lehetősége	^4.0312
a szerkezet lehetősége	^2.033
a körülmények lehetősége	^2.012, ^2.0124
és az a priori	^3.04
és a leképezés formája	^2.151
és a logika	^2.0121, ^5.473
és a logikai hely	^3.411
és a világ lényege	^3.3421
és elgondolhatóság	^3.02
és kijelentés	^3.13
Leírás
a tényállás leírása	^3.144
a szimbólumok leírása	^3.317
a valóság kijelentés által való leírása	^4.023
a világ leírása	^4.26
fajtái	^5.501
kifejezések leírása	^3.33
kijelentések leírása	^3.317
komplexus leírása	^3.24
lényege	^5.4711
tárgynak leírása	^2.02331, ^4.023
körülménynek kijelentés által való leírása	^4.023
Leírások rendszerei	^6.341
Leképezés logikája, lásd még Leképezési forma	^4.015
Leképezési forma
meghatározása	^2.15, ^2.151
megnyilvánul	^2.172, ^2.174
szerepe a képekben	^2.15, ^2.17, ^2.22
Leképezési viszony	^2.1513
Lélek, lásd még Szubjektum	^5.5421, ^5.641, ^6.4312
Lényeg
a jelölés lényege	^3.342
a képbeliség lényege	^4.013
a kijelentések lényege	^3.341, ^4.027, ^4.03, ^4.016, ^4.05, ^5.471
a kijelentésjel lényege	^3.1431
a leképezés lényege	^4.016
a szimbólum lényege	^3.341, ^3.343, ^4.465
a világ lényege	^3.3421, ^5.4711
Létezés
lehetősége	^3.411
logikai hely létezése	^3.4
Logika, lásd még Logikai kijelentések alkalmazása	^5.5521, ^5.557
a lehetőségekkel foglalkozik	^2.0121, ^5.473, ^5.555
ami a logikán kívül van, az mind véletlen	^6.3
a priori	^5.4541, ^5.4731, ^5.551, ^5.552
a posztulálás szerepe a logikában	^5.555, ^6.1223
a tények logikája	^4.0312
a világ alkotórészeinek logikája	^6.12
a világ határain nem juthat túl	^5.61
bizonyítás a logikában	^6.126, ^6.1262, ^6.1263, ^6.1265
egész filozófiája	^6.113
egyszerűsége	^5.4541
és a mechanika	^6.342
és a nyelv	^3.032, ^6.12
és a világ	^5.61, ^6.12
folyamat és eredmény egyenértékű a logikában	^6.1261
kérdései minden további nélkül eldönthetőek	^5.551
kijelentései tautológiák	^6.1, ^6.22
magáról gondoskodik	^5.473
miért nevezik a formák tanának	^6.1224
minden tapasztalatot megelőz	^5.552
minden tétele önmagát bizonyítja	^6.1265
mint egyetemes, egész világot visszatükröző	^5.511
nem lehet neki ellentmondani	^3.03, ^3.031, ^3.032, ^3.032, ^5.4731
nem tan	^6.13
nem természettudomány	^6.111
nem tévedhetünk benne	^5.473
nincs benne osztályozás	^5.454
nincs benne véletlen	^2.012
nincsenek benne alapelvek	^6.127, ^6.1271
nincsenek benne meglepetések	^6.1251
nincsenek benne számok	^4.128, ^5.453, ^5.553
null-módszer a logikában	^6.121
problémái konkrétak	^5.5563
segédeszközei	^5.452, ^5.511
számítás a logikában	^6.121
tételei semmit sem mondanak	^5.43
törvényszerűséget kutat	^6.3
transzcendentális	^6.13
tükrözi a világot	^6.13
Logikai állványzat	^3.42, ^4.023, ^6.124
Logikai általánosérvényűség	^6.1232
Logikai, egyenlő formálissal	^6.12
Logikai felépítés	^4.014
Logikai forma
a kifejezések logikai formája	^6.23, ^4.12, ^4.121
a kijelentések logikai formája	^3.315, ^4.0031
a leképezés logikai formája	^2.2
a tárgyak logikai formája	^2.0333
a kijelentés által nem ábrázolható az elemi kijelentés logikai formája	^5.555
és a változó	^3.315
közös a képben és a valóságban	^2.18, ^2.2
lehetősége	^6.33
meghatározása a jel által	^3.327
mint a valóság formája	^2.18
szám nélküli	^4.128
Logikai grammatika, lásd még Logikai szintaxis	^3.325
Logikai hely, lásd még Logikai tér
a kijelentés egy logikai helyet határoz meg	^3.4, ^3.42
a kijelentésjelhez és a logikai koordinátákhoz való viszonya	^3.41
és a tagadás	^4.0641
mint létezés lehetősége	^3.411
Logikai kijelentések
a kijelentések logikai tulajdonságait demonstrálják	^6.121
a világ állványzatát írják le	^6.124
egyedülálló helyük van a kijelentések között	^6.112
egyenjogúak	^6.127
igazságuk a szimbólumból felismerhető	^6.113
kapcsolat a logikai kijelentések világában	^6.124
mint analitikus kijelentések	^6.11
mint a bizonyítás formái	^6.1264
mint modus ponensek	^6.1264
nem az általánosérvényűség az ismérvük	^6.1231
nem igazolhatók a tapasztalat által	^6.1222
nem „szólnak” semmiről	^6.124
nélkülözhetők	^6.122
tartalmi értelmezésük	^6.111
tautológiák	^6.1, ^6.11, ^6.12
Logikai konstansok
az egyedüli logikai konstans	^5.47, ^5.472
eltűnésük	^5.441
nem képviselnek semmit	^4.0312, ^4.0621, ^5.4
Logikai koordináták	^3.41
Logikai szintaxis
a jelek jelentése nem játszik szerepet benne	^3.33
és a helyettesítés szabályai	^3.344
és a logikai kijelentések	^6.124
szabályai	^3.325, ^3.334, ^3.344
„Logikai tárgyak”, nincsenek	^4.441, ^5.4
Logikai tér, lásd még Logikai hely
a dolgok a logikai térben vannak	^2.013
a kijelentés az egész logikai teret megadja	^3.42
a kijelentés egy helyet ad meg benne	^3.4, ^3.42
a képek tényeket ábrázolnak a logikai térben	^2.11, ^2.202
és a tautológia	^4.463
és az ellentmondás	^4.463
és a világ	^1.13
tények a logikai térben	^1.13
Logikai törvények
az alaptörvények száma önkényes a logikában	^6.1271
és az indukció törvénye	^6.31
nem engedelmeskednek további törvényeknek	^6.123
Matematika
a bizonyítás jelentősége a matematikában	^6.2321
a szemlélet helye a matematikában	^6.233, ^6.2331
az osztályok elmélete felesleges a matematikában	^6.031
kijelentései
a világ logikáját mutatják	^6.22
bizonyításuk	^6.2321
egyenletek	^6.2
használatuk	^6.211
mind maguktól értetődők	^6.2341
nem fejeznek ki gondolatot	^6.21
mint logikai módszer	^6.2, ^6.234
módszere	^6.2341, ^6.24
nincs véletlen általánosság a matematikában	^6.031
Mauthner	^4.0031
Mechanika
a logikához való viszonya	^6.342
általánossága	^6.3432
természete	^6.343
Megértés
a kijelentések megértése	^4.02, ^4.024
a nevek megértése	^4.243
a szinonimák megértése	^4.243
az általános kijelentések megértése	^4.411
Megfelelés
a tárgyak és a kép elemei között	^2.13
az egyszerű jelek és a tárgyak konfigurációi között	^3.21
Meghatározás
a komplexus szimbólumának meghatározása	^3.24
csupán az ábrázolás segédeszköze	^4.242
és a név	^3.26, ^3.261
kihatása a jelölésre	^3.261
mint a fordítás szabálya	^3.343
mint elemzés	^3.26
szabálya	^5.451
szimbolikus kifejezése	^4.241
Megkülönböztethetőség	^2.02331
Mikrokozmosz	^5.63
Misztikum	^6.44, ^6.45, ^6.522
Modus ponens	^6.1264
Mondani
amit mutatni lehet, azt nem lehet mondani	^4.121, ^4.1212
amit nem tudunk elgondolni, azt nem tudjuk mondani	^5.61
kijelentések által	^4.022
Monizmus	^4.128
Mozgástér	^4.463
Mutatni, megnyilvánítani
a kijelentés mutatja, amit mond	^4.022, ^4.461
a kijelentések közti logikai viszonyokat	^4.1211
a leképezési formát	^2.172
a misztikumot	^6.522
amit mutatni lehet, nem lehet mondani	^4.1212
a nyelv és a világ formális tulajdonságait	^6.12
a valóság logikai formáját	^4.121
a világ logikáját	^6.22
az értelmet	^4.022
általánosság jelölése által	^5.1311
belső tulajdonságokat	^4.122
és az okság törvénye	^6.36
formális fogalmat	^4.126
hogy a világ az én világom	^5.62
műveletet	^5.24
példái	^4.1211, ^6.12, ^6.1201, ^6.127, ^6.36
struktúra által	^4.1211
tautológia és ellentmondás által	^4.461, ^6.12, ^6.1201, ^6.127
Művelet
meghatározása	^5.22, ^5.23
formák különbségét juttatja kifejezésre	^5.24, ^5.241
a formális tulajdonságoktól függ	^5.231
a függvénytől különbözik	^5.25, ^5.21
a logikai műveletek jelei interpunkciók	^5.4611
az alapműveletek száma kizárólag jelrendszerünktől függ	^5.474
bázisa	^5.21, ^5.24, ^5.25, ^5.251
előfordulása nem jellemez értelmet	^5.25
eltűnhet	^5.253, ^5.254
eredménye ugyanazon művelet bázisává válhat	^5.251
és a belső viszony	^5.232
és a bizonyítás a logikában	^6.126
és a kijelentés logikai konstrukciója	^5.233
kitevője	^6.021
nem állít semmit	^5.25
nem viszony	^5.42
példái	^5.2341
struktúrával való kapcsolata	^5.22, ^6.002
szukcesszív alkalmazása	^5.2521, ^5.2523
változóban mutatkozik meg	^5.24
Nevek
alapjelek	^3.26
a „tulajdonképpeni” nevek	^3.3411
a világ teljes leírása szempontjából nélkülözhetők	^5.526
az összetétel nem tartozik lényegükhöz	^3.3411
egyszerű jelek	^3.202
egyszerű szimbólumok	^4.24
előfordulásuk a kijelentésekben	^3.3, ^4.0311, ^4.23
és tárgyak	^3.203, ^3.22, ^3.3411, ^4.0311, ^4.126
hasonlítanak a pontokhoz	^3.144
indexeik	^5.02
jelentésük	^3.203, ^3.3, ^6.124
láncolata az elemi kijelentés	^4.22, ^4.221, ^5.55
nem analizálhatók	^3.26
nem fejeznek ki értelmet	^3.142
nem határozhatók meg	^3.261
Newtoni mechanika	^6.341, ^6.342
„Null-módszer” a logikában	^6.121
Nyelv, lásd még Köznyelv
a kifejezhetőség határai a nyelvben	^4.121
a kijelentések összessége	^4.001
az én nyelvem határai	^5.6
álruhába öltözteti a gondolatot	^4.002
fordítása	^3.343
kritikája	^4.0031
logikája	^4.002, ^4.003
minden értelmet ki tud fejezni	^4.002
mint a szemlélet szolgáltatója	^6.233
Nyilvánvalóság
a logikában	^5.4731, ^6.1271
a matematika tételei magától értetődőek	^6.2341
és logikai következtetés	^5.1363
„Occam tétele”	^3.328, ^5.47321
Okság, nincs oksági kapcsolat	^5.136, ^5.1361
Okság törvénye
egy törvény formája	^6.32, ^6.321, ^6.361
mint a leírhatóság határa	^6.362
nem fejezhető ki	^6.36
Osztályok elmélete	^6.031
Örökkévalóság	^6.4311
„Posztulátumok” a logikában	^5.553, ^6.1223
Problémák, a legmélyebbek nem problémák	^4.003
Prototípus
és a logikai forma	^3.315
és a változó	^3.315
és az általánosság jelölése	^3.24, ^5.522
példái	^3.333, ^5.5351
Pszichológia	^4.1121
Redukálhatósági axióma
Russell	^3.318, ^3.325, ^3.331, ^3.333, ^4.0031, ^4.12721, ^4.1272, ^4.1273, ^4.241, ^5.02, ^5.132, ^5.252, ^5.4, ^5.42, ^5.452, ^5.513, ^5.521, ^5.525, ^5.5302, ^5.535, ^5.541, ^5.5422, ^5.553, ^6.123, ^6.1232
Russell-féle paradoxon	^3.333
Sokaság, logikai, matematikai
a kijelentés és az általa ábrázolt tényállás sokaságának azonossága	^4.04
és az általánosság jelölése	^4.0411
nem lehet leképezni	^4.041
Sors	^6.372
Struktúra, szerkezet
a kép struktúrája	^2.15
a kijelentések struktúrái és a tautológia	^6.12
a kijelentések struktúráinak belső viszonyai	^5.2
a kijelentések struktúrája és a logikai következés	^4.1211, ^5.13
a művelettel való kapcsolata	^5.22
az körülmény struktúrája	^2.032, ^2.034
és belső tulajdonság	^4.122
és forma	^2.033
logikai viszonyok struktúrák által megmutatva	^4.1211
Szabályok
a logikai szintaxisé	^3.325, ^3.334, ^3.344
mint szimbólumok egyenértékei	^5.514
Szám
általános formája	^6.022, ^6.03
fogalma	^6.022
formális fogalom	^4.1272
Számok
meghatározásuk	^6.02
belső viszonyok révén rendezettek	^4.1252
mint a művelet kitevői	^6.021
Számolás
nem kísérlet	^6.2331
szimbólum logikai tulajdonságainak kiszámolása	^6.126
Szimbólumok
egyenértékűek a szabályokkal	^5.514
egyenlőek a kifejezésekkel	^3.31
értelmük	^4.465
és a logikai kijelentés	^6.113, ^6.126
és jelek	^3.32, ^3.321, ^3.325, ^3.326, ^5.4733
komplexusok szimbólumai	^3.24
különbözősége	^3.321, ^3.323
lényegi vonásaik	^3.341
mi jelöl a szimbólumban	^3.344
összetett szimbólumok, jellemzője, kritériuma	^5.5261
Szín
a tárgyak egyik formája	^2.0251
logikai struktúrája	^6.3751
Szkepticizmus	^6.51
Szolipszizmus
egybeesik a realizmussal	^5.64
szándékában helyes	^5.62
Szubjektum
a világ határa	^5.632, ^5.641
bizonyos értelemben nem létezik	^5.5421, ^5.631
és a test	^5.631
metafizikai szubjektum	^5.633, ^5.641
nem tartozik a világhoz	^5.632
Szubsztancia
a tárgyak mint a világ szubsztanciája	^2.021
függetlenül létezik attól, minek az esete áll fenn	^2.024
mint a kijelentés értelmének feltétele	^2.0211, ^2.0212
mint forma és tartalom	^2.025
Szukcesszív alkalmazás
meghatározása	^5.2521
az „és így tovább” fogalmával egyenértékű	^5.2523
Szükségszerűség, csakis logikai	^6.37
Tagadás
egyetlen meghatározást igényel	^5.451
előfordulása nem jellemez értelmet	^4.0621
jelölése	^5.02, ^5.512
lehetősége az állításban eleve feltételezett	^5.44
logikai helyet határoz meg	^3.42, ^4.0641
megfordítja az értelmet	^4.0621, ^5.2341
mint művelet	^5.2341
Tagadásjel
nem utal tárgyra	^5.44
semmi sem felel meg neki a valóságban	^4.0621
Tagadás, együttes tagadás
bevezetve	^5.5
jelölése	^5.502
Tautológia
meghatározása	^4.46
a jelkapcsolatok határesete	^4.466
a logika kijelentései tautológiák	^6.1
csak tautológia következik belőle	^6.126
egy nem általánosított kijelentés lehet tautológia	^6.1231
ellentmondás és értelemmel bíró kijelentés viszonya	^5.143
értelemnélküli	^4.461
és a struktúra tulajdonságai	^6.12
felismerésének módszere	^6.1203
hogyan használható logikai tulajdonságok demonstrálására	^6.121
igazsága bizonyos	^4.464
minden kijelentésből következik	^5.142
mint analitikus kijelentés	^6.11
mutatja a világ logikáját	^6.12, ^6.22
mutatja, hogy tautológia	^6.127
nem értelmetlen	^4.4611
nem képe a valóságnak	^4.462
nem mond semmit	^4.461, ^5.142, ^6.11
nincsenek igazságfeltételei	^4.461
„Tárgy”, látszatfogalom	^4.1272
Tárgy, dolgok
a világ szilárd formáját alkotják	^2.023, ^2.026
a világ szubsztanciáját alkotják	^2.021
belső tulajdonságaik	^2.01231
egyszerűek	^2.02, ^2.021
előfordulásuk körülményekben	^2.011, ^2.0123, ^2.0141, ^2.0272, ^2.03, ^2.031, ^2.032
és lehetőség	^2.011, ^2.0123, ^2.0124, ^2.014
és nevek	^3.203, ^3.22, ^3.221, ^3.3411, ^4.0311, ^4.126
és tér és idő	^2.0121
formájuk	^2.0141, ^2.0251
ha adva vannak, mind adva van	^5.524
konfigurációjuk	^2.0231, ^2.0271, ^2.0272, ^3.21
közös ismertetőjegyeik és a jelölés	^3.322
különbözőségük	^2.0233, ^2.02331, ^2.02332, ^2.0251
lehetséges végtelenségük	^4.2211
létezésükről értelmetlenség beszélni	^4.1272
logikai formájuk	^2.0233, ^2.0141, ^2.0251
más tárgyakkal való összefüggésük lehetősége	^2.0121
nem lehet kimondani őket	^3.221
önállóak	^2.0122
összességük	^2.0124, ^5.5561
számukról értelmetlenség beszélni	^4.1272
színtelenek	^2.0232, ^2.0251
Természettörvények, lásd Törvény
Természettudomány
az igaz kijelentések összessége	^4.11
és a filozófia	^4.111, ^6.53
és az élet rejtélye	^6.4312
„Tény”, formális fogalom	^4.1272
Tények, lásd még Tényállás, Körülmény
alkotják a világot	^1.1, ^1.13, ^1.2
amikre a világ oszlik	^1.2
egymástól való függetlenségük	^1.21
és a feladat	^6.4321
és az akarat	^6.43
és az értelem kifejezése	^3.142
és dolgok, tárgyak	^1.1
és körülmények	², ^2.034
és képek	^2.1, ^2.11, ^2.141, ^2.16
logikája	^4.0312
negatív tények	^2.06
összességük	^1.11, ^1.12
szerkezetük	^2.034
Tényállás
a körülmények fennállása vagy fenn nem állása	^2.11
csak leírni lehet, nem megnevezni	^3.144
és a gondolat	^3.02
és a kép	^2.11, ^2.202, ^2.203
és a kijelentés	^4.021, ^4.03, ^4.031, ^4.032, ^4.04
lehetősége	^2.014, ^2.203, ^3.02
összefüggése a dologgal	^2.0121, ^2.0122
Tér
a tárgyak formája	^2.0251
a térbeli tárgyaknak a végtelen térben kell elhelyezkedniök	^2.0131
a térbeli tárgyak nem gondolhatók el a téren kívül	^2.0121
egybevágóság a térben	^6.36111
geometriai alakzatok nem mondhatnak ellent törvényeinek	^3.032, ^3.0321
szimmetria a térben	^6.3611
vizuális	^2.0131
„Tér-szemüveg”	^4.0412
Típuselmélet	^3.331, ^3.333, ^3.333, ^5.252, ^6.123
Törvény
a fizikában	^3.0321
a geometriában	^3.0321
a legkisebb hatás törvénye	^6.3211
a tér törvényei	^3.032
az elégséges alap törvénye	^6.34, ^6.35
fizikai törvény	^6.343
formális törvény	^5.501
logikai törvények, lásd ott
mint a priori betekintés a tudomány kijelentéseinek lehetséges formaadásába	^6.34
természeti törvények	^6.371
Utódlási viszony	^4.1252
Valóság
a kijelentés belső tulajdonságai szerint írja le	^4.023
a kijelentés mint a valóság képe	^4.01, ^4.021, ^4.1211
a kijelentéssel hasonlítjuk össze	^4.05
a tapasztalati valóságot a tárgyak összessége korlátozza	^5.5561
a tautológia és ellentmondás nem képei a valóságnak	^4.462
és a világ	^2.063
és kép kapcsolata	^2.12, ^2.1511, ^2.1512, ^2.21, ^2.223
formája	^2.18
mint a körülmények létezése	^2.06
teljes leírása	^4.023
Valószínűség, lásd még Kijelentés, valószínűségi az elemi kijelentések valószínűsége	^5.152
bizonyosság hiánya esetén szükséges	^5.156
és a kijelentésforma általános leírása	^5.156
és az igazságfüggvények sorokba rendezhetősége	^5.1
és bizonyosság	^5.152
mértéke	^5.15, ^5.151
mint általánosítás	^5.156
önmagában álló kijelentésre nem alkalmazható	^5.153
Valószínűségelmélet	^4.464, ^5.1
„Van”
jelentése, mint kopula	^3.323
Változó, lásd még Kijelentésváltozó
a formasor általános tagjának kifejezésében	^4.1273, ^5.2522
az általános kijelentésforma egy változó	^4.53
értékei	^3.316, ^5.501
és a kifejezés	^3.313
felfogható kijelentésváltozó gyanánt	^3.314
formája	^4.1271
mint formális fogalom jele	^4.1271
mutatja a műveletet	^5.24
Változókijelentés	^3.315
Változónév	^3.314, ^4.1272
Vetítés, vetítési módszer
és fordítás	^4.0141
és gondolat	^3.11
és kijelentés	^3.13
Végtelenségi axióma	^5.535
Világ
a mechanika és a világ leírása	^6.341
a szubjektum nem tartozik hozzá	^5.632
akaratomtól független	^6.373, ^6.374
értelme	^6.41
és a jelölésmód lehetősége	^3.3421
és a logikai tér	^1.13
és aminek esete fennáll	¹
és az élet egy	^5.62
formája	^2.022, ^2.023, ^2.026
határai	^5.61
logikai kijelentésekkel való összefüggése	^6.124
logikai tulajdonságai	^6.12, ^6.124
logikája tautológiákban és egyenletekben megmutatva	^6.22
mint a körülmények összessége	^2.04
mint tárgyak szubsztanciája	^2.021
mint teljes valóság	^2.063
nevek nem szükségesek leírásához	^5.526
teljesen leírva az összes igaz elemi kijelentés által	^4.26
tényekből, nem dolgokból áll	^1.1
tényekre oszlik	^1.2
Világ, az én világom
én vagyok	^5.63
határai	^5.62
Világosság
mindent világosan lehet gondolni és kifejezni	^4.116
Vonások
a kijelentés vonásai	^3.34
magyarázatuk	^4.1221
Whitehead	^5.452, ^5.252
Zárójelek
jelentőségük	^5.461

1.1

A világ tények és nem dolgok összessége.

1.2

A világ tényekre oszlik.

Aminek esete fennáll, a tény, nem más, mint a körülmények megléte.

2.1

Mi képeket alkotunk magunknak a tényekről.

2.2

A képben a leképezés logikai formája közös a leképezettel.

A tények logikai képe a gondolat.

3.1

A kijelentésben a gondolat érzékileg felfogható módon jut kifejezésre.

3.2

A kijelentésben úgy fejeződhetik ki a gondolat, hogy a gondolat tárgyainak a kijelentésjel elemei felelnek meg.

3.3

Csak a kijelentésnek van értelme; csak a kijelentés összefüggésében van a névnek jelentése.

3.4

A kijelentés egy helyet határoz meg a logikai térben. E logikai hely létét egymaga az alkotóelemek létezése, az értelemmel bíró kijelentés létezése biztosítja.

3.5

Az alkalmazott, a gondolt kijelentésjel a gondolat.

A gondolat értelemmel bíró kijelentés.

4.1

A kijelentés a körülmények fennállását vagy fenn nem állását ábrázolja.

4.2

A kijelentés értelme a körülmények fennállásának és fenn nem állásának lehetőségeivel való megegyezésben, illetve meg nem egyezésében áll.

4.3

Az elemi kijelentések igazságlehetőségei a körülmények fennállásának, illetve fenn nem állásának lehetőségeit jelentik.

4.4

A kijelentés az elemi kijelentések igazságlehetőségeivel való megegyezés, illetve meg nem egyezés kifejezése.

4.5

Most lehetségesnek látszik a legáltalánosabb kijelentésforma megadása: vagyis bármely szimbolikus nyelv összes kijelentésének leírása, mégpedig úgy, hogy minden lehetséges értelem olyan szimbólum által legyen kifejezhető, amelyre ráillik a leírás, és minden egyes szimbólum, amelyre a leírás ráillik, kifejezhessen valamely értelmet, ha a nevek jelentését megfelelő módon választják meg.
Nyilvánvaló, hogy a legáltalánosabb kijelentésforma leírásának csak azt szabad leírnia, ami annak lényegéhez tartozik — hiszen másképp nem lenne a legáltalánosabb.
Azt, hogy létezik általános kijelentésforma, bizonyítja az a tény, hogy nem lehetséges olyan kijelentés, amelynek formáját ne lehetett volna előrelátni (azaz megszerkeszteni). A kijelentés általános formája a következő: Ez meg ez az eset áll fenn.

Minden kijelentés az elemi kijelentések igazságfüggvénye.
(Az elemi kijelentés önmagának igazságfüggvénye.)

5.1

Az igazságfüggvényeket sorokba lehet rendezni.
Ez az alapja a valószínűségelméletnek.

5.2

A kijelentésstruktúrák belső viszonyban állnak egymással.

5.3

Valamennyi kijelentés az elemi kijelentéseken végzett igazságműveletek eredménye.
Az igazságművelet nem más, mint annak útja és módja, ahogy az elemi kijelentésekből az igazságfüggvény létrejön.
Az igazságművelet lényegének megfelelően, ahogy az elemi kijelentésekből létrejön azok igazságfüggvénye, ugyanúgy keletkezik az igazságfüggvényekből egy új igazságfüggvény. Minden egyes igazságművelet az elemi kijelentések igazságfüggvényeiből megint az elemi kijelentések egy igazságfüggvényét állítja elő, azaz egy kijelentést. Az elemi kijelentésekkel végzett igazságműveletek eredményeivel végrehajtott bármely igazságmüvelet eredménye tehát az elemi kijelentésekkel végzett egyetlen igazságművelet eredményének is tekinthető.
Minden egyes kijelentés az elemi kijelentésekkel végzett igazságmüveletek eredménye.

5.4

Itt mutatkozik meg, hogy „logikai tárgyak”, „logikai konstansok” (a Frege- és Russell-féle értelemben) nincsenek.

5.5

Minden egyes igazságfüggvény a (– – – – –I) (ξ, . . . .) művelet elemi kijelentésekre való szukcesszív alkalmazásának eredménye.
Ez a művelet tagadja a jobb oldali zárójelben levő összes kijelentést, és én e kijelentések tagadásának nevezem.

5.6

Nyelvem határai világom határait jelentik.

Az igazságfüggvény általános formája a következő: [math]\displaystyle{ [ \bar{p}, \bar{\xi}, N (\bar{\xi}) ] }[/math].
Ez a kijelentés általános formája.

6.1

A logika kijelentései tautológiák.

6.2

A matematika egy logikai módszer.
A matematika kijelentései egyenletek, tehát látszatkijelentések.

6.3

A logika vizsgálata minden törvényszerűség vizsgálatára kiterjed. És a logikán kívül minden véletlen.

6.4

Minden kijelentés egyenértékű.

6.5

Egy olyan felelethez, amelyet nem lehet kimondani, nem lehet kimondani a kérdést sem.
A rejtély nem létezik.
Ha egy kérdést egyáltalán fel lehet tenni, akkor meg is lehet válaszolni azt.

Amiről nem lehet beszélni, arról hallgatni kell.