Ludwig Wittgenstein: Logikai-filozófiai értekezés (TRACTATUS LOGICO-PHILOSOPHICUS)

Barátom, David H. Pinsent emlékének
„és mindazt, mit tud az ember, s nemcsak üres zaj a fülben, három szóban lehet elmondani.” Kürnberger

1|2|3|4|5|6   magyar szöveg    Tractatus: szakszavak jegyzéke     PhI    |    Tractatus:     szakszavak jegyzéke     fogalommutató     Angol fordítás   Eredeti német szöveg 
1. A világ mindaz, aminek esete fennáll.*
az alapfogalom der Grundbegriff
az alapjel das Urzeichen
az alaptétel das Grundgesetz
az alogikus das Unlogisches
az azonosság die Gleichheit
az ábrázolási forma die Form der Darstellung
az ábrázolási viszony darstellende Relation
ábrázolni darstellen
az állítás die Bejahung
az általánosérvényűség die Allgemeingültigkeit
az általánosság die Allgemeinheit
az általánosság jelölése die Allgemeinheitsbezeichnung
belső tulajdonság interne Eigenschaft
a dolog das Ding
együttes tagadás die Negation
elemi kijelentés der Elementarsatz
az eset der Fall
az értelem der Sinn
értelemmel bíró kijelentés sinnvoller Satz
értelemnélküli sinnlos
értelmetlen unsinnig
a feltevés die Annahme
a fennállás das Bestehen
a formasor die Formenreihe
formális fogatom formaler Begriff
formális tulajdonság formale Eigenschaft
a gondolat der Gedanke
a helyettesítés módszere die Substitutionsmethode
a hozzárendelés die Zuordnung
az igazságalap der Wahrheitsgrund
az igazságargumentum das Wahrheitsargument
az igazságfeltétel die Wahrheitsbedingung
az igazságfüggvény die Wahrheitsfunktion
az igazságlehetőség die Wahrheitsmöglichkeit
az igazságművelet die Wahrheitsoperation
az így-lét das So-Sein
a jel das Zeichen
a jelentés die Bedeutung
a jelölés die Notation
a jelölésmód die Bezeichnungsweise
jelölni bezeichnen
a képbeliség die Bildhaftigkeit
képviselni vertreten
a kifejezés der Ausdruck
a kijelentés der Satz
a kijelentésjel das Satzzeichen
a kijelentésforma die Satzform
a kijelentésváltozó die Satzvariable
a kijelentéskapcsolat der Satzverband
a kitevő der Exponent
a komplexus der Komplex
a körülmény der Sachverhalt
következni folgen
következtetni schließen
külső viszony externe Relation
a látszatfogalom der Scheinbegriff
a látszatkijelentés der Scheinsatz
a leírás die Beschreibung
a leképezés die Abbildung
leképezési forma die Form der Abbildung
leképezési viszony abbildende Beziehung
logikai állványzat logisches Gerüst
logikai forma logische Form
logikai hely logischer Ort
logikai koordináta logische Koordinate
logikai szimbolikaDie Begriffsschrift
logikai tér logischer Raum
a magyarázat die Erläuterung
a megállapítás die Festsetzung
a meghatározás die Definition
megnyilvánítani aufweisen
a mozgástér der Spielraum
mutatni zeigen
megmutatkozni sich zeigen
a művelet die Operation
a nyilvánvalóság das Einleuchten
az objektum (néha a dolog) die Sache
a prototípus das Urbild
a segédeszköz der Behelf
a sokaság die Mannigfaltigkeit
a sor die Reihe
a szemlélet die Anschauung
a szimbólum das Symbol
a szimbolika die Zeichensprache
szimbolikai szabály die Zeichenregel
a tag das Glied
a tagadás die Verneinung
a tárgy der Gegenstand
a tény die Tatsache
a tényállás die Sachlage
az utód der Nachfolger
a valószínűség mértéke das Maß der Wahrscheinlichkeit
a változó die Variable
a változókijelentés variabler Satz
változónév variabler Name
véletlenszerű általánosság zufällige Allgemeinheit
a vetítés die Projektion
a vetítési módszer die Projektionsmethode
a vonás der Zug
1.1 A világ tények és nem dolgok összessége.
1.2 A világ tényekre oszlik.
2. Aminek esete fennáll, a tény, nem más, mint a körülmények megléte.
2.1 Mi képeket alkotunk magunknak a tényekről.
2.2 A képben a leképezés logikai formája közös a leképezettel.
3. A tények logikai képe a gondolat.
3.1 A kijelentésben a gondolat érzékileg felfogható módon jut kifejezésre.
3.2 A kijelentésben úgy fejeződhetik ki a gondolat, hogy a gondolat tárgyainak a kijelentésjel elemei felelnek meg.
3.3 Csak a kijelentésnek van értelme; csak a kijelentés összefüggésében van a névnek jelentése.
3.4 A kijelentés egy helyet határoz meg a logikai térben. E logikai hely létét egymaga az alkotóelemek létezése, az értelemmel bíró kijelentés létezése biztosítja.
3.5 Az alkalmazott, a gondolt kijelentésjel a gondolat.
4. A gondolat értelemmel bíró kijelentés.
4.1 A kijelentés a körülmények fennállását vagy fenn nem állását ábrázolja.
4.2 A kijelentés értelme a körülmények fennállásának és fenn nem állásának lehetőségeivel való megegyezésben, illetve meg nem egyezésében áll.
4.3 Az elemi kijelentések igazságlehetőségei a körülmények fennállásának, illetve fenn nem állásának lehetőségeit jelentik.
4.4 A kijelentés az elemi kijelentések igazságlehetőségeivel való megegyezés, illetve meg nem egyezés kifejezése.
4.5 Most lehetségesnek látszik a legáltalánosabb kijelentésforma megadása: vagyis bármely szimbolikus nyelv összes kijelentésének leírása, mégpedig úgy, hogy minden lehetséges értelem olyan szimbólum által legyen kifejezhető, amelyre ráillik a leírás, és minden egyes szimbólum, amelyre a leírás ráillik, kifejezhessen valamely értelmet, ha a nevek jelentését megfelelő módon választják meg.
Nyilvánvaló, hogy a legáltalánosabb kijelentésforma leírásának csak azt szabad leírnia, ami annak lényegéhez tartozik — hiszen másképp nem lenne a legáltalánosabb.
Azt, hogy létezik általános kijelentésforma, bizonyítja az a tény, hogy nem lehetséges olyan kijelentés, amelynek formáját ne lehetett volna előrelátni (azaz megszerkeszteni). A kijelentés általános formája a következő: Ez meg ez az eset áll fenn.
5. Minden kijelentés az elemi kijelentések igazságfüggvénye.
(Az elemi kijelentés önmagának igazságfüggvénye.)
5.1 Az igazságfüggvényeket sorokba lehet rendezni.
Ez az alapja a valószínűségelméletnek.
5.2 A kijelentésstruktúrák belső viszonyban állnak egymással.
5.3 Valamennyi kijelentés az elemi kijelentéseken végzett igazságműveletek eredménye.
Az igazságművelet nem más, mint annak útja és módja, ahogy az elemi kijelentésekből az igazságfüggvény létrejön.
Az igazságművelet lényegének megfelelően, ahogy az elemi kijelentésekből létrejön azok igazságfüggvénye, ugyanúgy keletkezik az igazságfüggvényekből egy új igazságfüggvény. Minden egyes igazságművelet az elemi kijelentések igazságfüggvényeiből megint az elemi kijelentések egy igazságfüggvényét állítja elő, azaz egy kijelentést. Az elemi kijelentésekkel végzett igazságműveletek eredményeivel végrehajtott bármely igazságmüvelet eredménye tehát az elemi kijelentésekkel végzett egyetlen igazságművelet eredményének is tekinthető.
Minden egyes kijelentés az elemi kijelentésekkel végzett igazságmüveletek eredménye.
5.4 Itt mutatkozik meg, hogy „logikai tárgyak”, „logikai konstansok” (a Frege- és Russell-féle értelemben) nincsenek.
5.5 Minden egyes igazságfüggvény a (– – – – –I) (ξ, . . . .) művelet elemi kijelentésekre való szukcesszív alkalmazásának eredménye.
Ez a művelet tagadja a jobb oldali zárójelben levő összes kijelentést, és én e kijelentések tagadásának nevezem.
5.6 Nyelvem határai világom határait jelentik.
6. Az igazságfüggvény általános formája a következő: [math]\displaystyle{ [ \bar{p}, \bar{\xi}, N (\bar{\xi}) ] }[/math].
Ez a kijelentés általános formája.
6.1 A logika kijelentései tautológiák.
6.2 A matematika egy logikai módszer.
A matematika kijelentései egyenletek, tehát látszatkijelentések.
6.3 A logika vizsgálata minden törvényszerűség vizsgálatára kiterjed. És a logikán kívül minden véletlen.
6.4 Minden kijelentés egyenértékű.
6.5 Egy olyan felelethez, amelyet nem lehet kimondani, nem lehet kimondani a kérdést sem.
A rejtély nem létezik.
Ha egy kérdést egyáltalán fel lehet tenni, akkor meg is lehet válaszolni azt.
7. Amiről nem lehet beszélni, arról hallgatni kell.
1